Muv-Luv Alternative: Total Eclipse (TV-sorozat; 2012) ~ 02. epizód
Ezer éve nem írtam epizód blogot, de a Muv-Luv Alternative: Total Eclipse valamit nagyon jól eltalált, és képes arra sarkallni, hogy a második része mellett ne menjek el szó nélkül. E zseniális második epizód a grafika feletti nemtetszésemen is túllendített, és már azt mondom: ez a második kedvencem ebből az évadból. Ráadásul a csodálkozó felkiáltások mellett rémlett fel bennem egykori kedvenc filmem, a Csillagközi invázió, ami teljesen a Muv-Luv egyszerű, de kellő drámaisággal bíró világát idézi. Először nézzük meg nagy vonalakban mi történt eddig.
Jönnek a „bogarak”!!!
Az első rész végén Yuinak és bajtársainak éles bevetésen kellett részt venniük, mivel a fővárost, ahol eddig éltek, – a történetben Japán fővárosa Kiotó-, megtámadták a BETA-k. A korábbi részben teljesen elfedték e földönkívüli rémségek kinézetét. Hát most megkaptuk őket a maguk tocsogós, rémisztő mivoltukban! Nem véletlenül idéztem fel a Csillagközi inváziót, mivel abban is pont ugyanilyen bogárjellegű szörnyecskék mészárolták le az embereket, akiknek semmi esélye sem volt a soha el nem fogyó ellenséggel szemben. Yuiék eleinte jól veszik az akadályokat. A kadétiskolában terjengő pletykák ellenére túlélik a bevetés első 8 percét (ez a limit, ha ezt túléled a szörnyirtás közben, akkor van még esélyed az életre). Egyébként a BETA-k szabályszerűen letaroltak mindenkit. Vannak közöttük lézer lövedéket szóró lények, tankos dömperek, plusz, ember és mecha evő szörnyecskék is.
A véres csatában (itt szó szerint véres minden, hiába a mecha suit. Az ufók vörös testnedve loccsan szét minden alkalommal, valamint, amikor a mecha pilóták gépeit mozgásképtelenné teszik, akkor kapunk pár testtrancsírozós jelenetet is) a lányok, elsősorban Yui barátai, majd felettesei mind sorra esnek el. Valakit a pillanatnyi győzelemmámor ragad magával, valakit a rémület, és van, akit a balszerencse. A lányokat egyszer iskolai tanáruk menti meg, aki hősi halált hal, amíg visszavonulót fúj a három túlélőnek: Yuinak (aki egyébként osztagvezető lehet, ezért is sárga a mechája), egykori gyönyörű riválisának (Yamashiro), illetve a lánynak, akinek a barátja elesett egy korábbi csatában, és miatta akar bosszút állni. A lőszerük lassan elfogy, az ellenséges túlerővel nem bírnak tovább. Mindhármuk mechája felmondja a szolgálatot, és Yui egyedül, gyalogosan kénytelen felfedezni a terepet, de amit talál, az minden borzalmat felülmúl. Legjobb barátnőjét a szeme láttára fogyasztják el a BETA-k, Yamashiro pedig azért könyörög, hogy Yui lője le őt, mielőtt ezek a fenevadak felfalnák. Yui nem tudja megtenni.
Mikor főszereplőnkből is elszállt minden küzdőszellem, egy ismeretlen mecha menti meg. A lány elveszti az eszméletét, majd egy katonai kórházban tér magához. A szerencsétlen sebesültek ezrei, az elesett Kiotó romjai, és halott barátainak elvesztésének fájdalma elementáris erővel rázza meg Yuit. Nem tud mást tenni, mint földre zuhanni és zokogni. Három évvel később már egy eltökélt Yuit látunk, az előzetes képekről is ismert hosszú hajkoronával. Látszólag tiszti egyenruhában érkezik meg következő célállomására, ahol egy végső akcióban akar részt venni. Nem akarja, hogy még egy olyan szörnyűség előforduljon, mint aminek Kiotóban a szemtanúja volt. Vajon mi vár rá ezen az új küldetésen?
A második epizód értékelése
Már leírtam ugyan, de még egyszer megjegyzem: nagyon megfogott a narratíva. Egyszerűen, mégis logikusan, valamilyen szempontból kiszámíthatóan ment le minden ebben a második epizódban. Az első bevetés elborzasztó élménye, amivel általában a katonák szembesülnek, teljesen megrázóan, és átérezhetően sikerült tálalni (személyes tapasztalatom nincs ugyan e téren, de több felejthetetlen háborús regény, mint Norman Mailer Meztelenek és holtak című két kötetes műve is pont ugyanezeket az érzéseket keltette bennem.) Vészhelyzetben többféleképpen reagál az ember, de ezzel a pár szereplővel tökéletesen szemléltették a Muv-Luv készítői azokat a sztereotípiákat, akikkel lehet azonosulni. Ott van a félelem által megbénított katona, aki sokkos állapotban nézi tehetetlenül, amíg a gyilkos csapást rá nem mérik. A bosszútól elvakított, becsvágytól fűtött katona, aki a saját vesztébe rohan. A pánikban tobzódó és meggondolatlanul cselekvő naiva, valamint a hidegvérét végig megőrző, a csatamezőn megfontoltan, barátainak elestén rögtön túllépő vezető, aki racionálisan próbálja átlátni a helyzetet. Yui ez az utóbbi kategória lenne.
Visszatérve a rész komplexitása dráma, akció szempontjából tökéletesen adagolt volt. A Csillagközi Invázió dolgozott ugyanezzel a recepttel korábban: rakj össze sok szimpatikus szereplőt a főhős köré, akik a barátai lesznek, majd ölj meg mindenkit a főszereplőn kívül, aki egy traumával gazdagodva válik keményebbé. Klisés recept, de nagyon jól megformált. Engem teljesen meggyőzött róla, hogy kiváló sorozat lesz ez a nyárra. (Folyt. köv. a következő rész után, ha az is ennyire jó lesz.) Ui.: A Koda Kumi énekelte opneing nagyon bejövős, bár az animációt nem vitték eddig túlzásba alatta (az első epizód jeleneteit vágták be alá). Az ending egy gyönyörű lírai szám, de animációt nem kapott, e miatt kicsit mozifilm jellege van a dolognak, mivel csak a stáblista fut le alatta.
Hivatkozások: ANN (eng); AniDB.net (eng); MyAnimelist (eng); Hivatalos honlap (jp); Baka-Updates Manga (eng); Wikipedia (eng)
