Stephenie Meyer & Young Kim: Twilight / Alkonyat 2. rész (manhwa; 2011)
Itt a Karácsony. Mi is lehetne szebb ajándék a fa alatt, mint a Twilight-saga képregény adaptációjának záró kötete? Legalábbis az Alkonyat című első könyv története véget ér e második képregényben, amely Amerikában 2011 októberében jelent meg, a szegedi Könyvmolyképző pedig decemberben dobta piacra. (Én a Tescóban láttam meg ma, 20 %-os leárazással.) Ahogy már sokszor említettem, engem se a Twilight könyvek, se a filmek nem fogtak meg (mindkettő változatból az első részeket láttam), de ez a képregény egyre inkább felcsigázott, úgyhogy most azon vagyok, hogy beszerezzem az eddigi filmeket (Twilight, New Moon, Eclipse és Braking down 1.) – azért a könyveket nem fogom még mindig elolvasni, elég volt az első köteten végig rágni magamat.
Egyre szebb grafika, egyszerű történet
Az első perctől kezdve a Stephenie Meyer teremtette tini szériából a képregény változat viszi a prímet nálam. Young Kim ugyanis gyönyörű rajzaival, leegyszerűsített történetével túllépett azon, ami szerintem az egész franchise nagy buktatója: a túlnyújtott történetek, tipikus karakterekkel, akiket annyira mégsem ismerünk meg, hogy azonosulni tudjunk velük. Másrészt a 100-200 oldalig elnyújtott szenvedős monológok az Alkonyatból nekem sem irodalmi, sem esztétikai élményt nem adtak, még romantikus lelkemet se hatották meg. (Sorry Twilight rajongók, de nálam ez a helyzet, azért örülök, hogy a Bellát alakító Kristen Stewart jövőre a Hófehér és a vadász című fantasy-ban játszik majd főszerepet, aminek az előzetese igen csak ínycsiklandozó.) Erre egy koreai rajzoló részletes és káprázatos alkotásaival, egyszerűen, RÖVID terjedelemben összefoglal egy körülbelül 500 oldalas könyvet, amiben a romantika jól mutat, az akcióból úgy sincs túl sok, a dráma minimális, de mégis élmény a kézbe venni.
Bella, aki vámpír akar lenni, míg Edward „családjának” múltja napvilágot lát
A sztori ott folytatódik, ahol az első kötet befejeződött. Bella és Edward visszavonhatatlanul egymásba szeretnek, és Bellát fúrja a kíváncsiság Edward múltjáról és a vámpír életének „kezdeteiről”. Közben jönnek ellenséges vámpírok, akik nem szívlelik az ember mentes táplálkozást, ezzel kerítve egy izgalmas, vérszomjas vadásztól menekülő szituációt. Bella veszélybe kerül, meg is sérül, de ami a képregény legizgalmasabb és művészi szemmel nézve is legjobban kidolgozottabb jelenetei, azok Edward fogadott vámpír családjának múltját szemléltetik. Alice, Carlisle, Esme, Emmet és Rosalie közül a vámpír „csemeték” mentora, Carlisle kerül előtérbe, a múltjáról szóló történettel (pap apa, és vámpírvadász / boszorkányüldöző kötelezettség, és így tovább). A rajzok itt sárgás, vöröses, aranyszerű árnyalatban pompáznak, a kompozíciók változatosak ám egyszerűek, mégis szépek a szemnek. A hangulatos képek esztétikailag és funkciójukat is tekintve megállják a helyüket, mint visszaemlékezések. Carlisle mellett Alice lett még nagyon jól eltalálva, mind grafikailag, és mind az őt ért múltbeli események megjelenítése terén is. A többi karakterrel egyetlen probléma akadt: nagyon hasonlítottak egymásra, így Esme és Rosaliet sokszor összekevertem Bellával, főleg a csoportos képeknél. A fiúkról nem is beszélve, a rossz vámpírunkat néha Edwardnak néztem.
Egyetlen jelenet volt banális a maga nemében, amikor Bella a kórházban magához tér, és az édesanyja beront hozzá, miközben Edward alvást tettet. Az anya reakciója a lánya állapotára nézve számomra irreálisnak tűnt (nem emlékszem már, hogy a könyvben illetve a filmben ez hogy volt megörökítve). Szerencsére a zárójeletek kárpótoltak mindezért, amint Bella kék ruhácskájában lejt egy táncot (törött lábbal ugyan) Edward karjaiban. Ezek a zárójelenetek ugyanolyan ütősek voltak, mint a képregény első kötetében. Plusz a testbeszéddel teli pillanatok, a cuki arc reakciók és szemöldökráncolások olyan apró kis momentumokat adnak hozzá a képregényhez, ami a mangákhoz képest kevesebb intenzitással, de mégis aranyosan fejezik ki a karakterek érzelmeit, például Bella és Edward szerelmes évődése ilyen, vagy Bella zavara, amikor a vámpírok nemi életéről faggatózik (jópofa nagyon). + Még egy ráadás: imádom, ahogy Young Kim a hajzuhatagokat megrajzolja.
A kötet fő iránya mindemellett egyre inkább arrafelé sodródik, hogy női hősnőnknek az örökkön-örökké való együttlétről más fogalmai vannak, mint macsó vámpírunknak. Bella nehezen viseli, hogy nem lehet egyenrangú társa vámpírjának, míg Edward nem akarja a lánytól elvenni a valódi élet lehetőségét. Ez a pici konfliktus majd szakadáshoz vezet kettejük között, és itt kíváncsi vagyok, hogy ha lesz a képregény adaptációnak folytatása, akkor a vérfarkas, dögös Jacob, hogy fog szerepelni, mint fő konfliktus forrása e szerelmes civódásnak (a kis srác szoros közelségbe kerül Bellával a New Moon, avagy Új Hold kötetében).
Az újabb kötet megint minőségi munka: fényes, finom lapok, kötött verzió. Egy szépséghibát fedeztem fel: a történet végén összeragadt, teljesen fekete oldalak sorával kellett hadakoznom, amiknek nem értettem a funkcióját (a esetleges nyomdatechnikai malőrt leszámítva). Berakhattak volna képeket, vagy akár kritikákat, ismeretterjesztő szövegeket a 4-5 oldalas feketeség helyett. Ennek ellenére már az úton „hazafele” neki estem a képregénynek, és a boltban is örömmel teli meglepetéssel láttam, hogy a két kötet borítója egymás mellé téve ezt a szépséges képet adja ki:
Az Alkonyat, avagy Twilight így képregényben nyert meg magának, ami előtte volt, azt inkább kívülről és barátnőim elbeszéléseiből ismertem. Ha a franchise így akarta magába szippantani az eddig tartózkodókat, hát közülük engem sikerült. Remélem lesz még itthon folytatása a képregényeknek, mivel Young Kim munkáit szeretném még a polcomon látni.
Manhwa adatok
- Angol cím: Twilight
- Magyar cím: Alkonyat
- Történet: Stephenie Meyer
- Rajz: Young Kim
- Terjedelem: 2 kötet (az első könyv, az Alkonyat/Twilight adaptációja befejeződött ezzel)
- Megjelenés éve: 2011
- Elérhető: angol, magyar nyelven
- Műfaj: fantasy, romanikus, dráma, természetfeletti
- Kiadó: Yen Press (USA); Könyvmolyképző Kiadó (HU)
- Célcsoport: Shoujo
- Linkek: Könymolyképző.hu (kiadvány); ANN (hír); Yen Press (amerikai kiadvány); Libri.hu (hun); Alexandra.hu (hun)
