Eliot Pattison: Tibeti démon / The Skull Mantra (könyv; 1999)
A nagy hőségben mit is csinálhatna mást az ember, mint megragad egy érdekesnek tűnő könyvet, és elmerül benne pár óra erejéig, a hűvös szobája egyik kis zugában. Velem is ez történt, a napokban fejeztem be Eliot Pattison (1951- ) egyik krimis könyvét, a Tibeti démont, mely egy regénysorozat egy példánya. A kötetek annyiban kötődnek egymáshoz, hogy Tibet a helyszín, és ugyanaz a kínai nyomozó göngyölít fel egy-egy rejtélyesnek tűnő gyilkosságot. Az egész regény hangulata hasonlít Laura Joh Rowland regénysorozatához, melyben Szano Icsiró nyomoz Japánban, a sógunátus idején.
Lényegében nagy unalmamban kezdtem neki Pattison könyvének, és az első száz oldal (400 oldalas a könyv) halálra untatott, elég nehezen haladtam vele, de szerencsére a vontatott kezdés után beindult a sztori, és már alig bírtam letenni a későbbiekben. Miről is szól nagy vonalakban? Van egy egykori kínai sztár nyomozónk, Shan Tao Yun, aki valamikor nagy ember volt a dicső Pekingben. Ám a párt egyik meghatározó emberének egyik sötét ügyletére jött rá, amit a fejesek el akartak tusolni, ezért az igazság bajnokát elküldték egy munkatáborba, mint „őrizetest”. Ez a tábor a Himalája lábánál található, és a Népi Felszabadító Hadsereg éppen útépítésre használja a többnyire tibeti vallás vezetőkből, buddhistákból álló tábor lakóit. Shan is itt, a 404-eseknél tengeti napjait, ahol teljesen magával ragadja a buddhizmus szelleme. Ám egy váratlan gyilkosság történik a környéken. A helyi főügyészt, Jao-t, kegyetlen módon kivégezték, és a tábor katonai vezetője, Tan ezredes Shant bízza meg az ügy felderítésével. Mellé ad egy őrmestert biztosítékul, ő Feng (kicsit flegma, és unszimpi eleinte, de Shan szelleme megenyhíti), na meg egy feltörekvő volt tibeti szerzetest, Yeshét (na ő egy a nagy rejtély. Eleinte besúgónak tűnik, majd Tibet iránti elkötelezettsége egyre inkább kiütközik). Hárman kalauzolnak el bennünket a tibeti nép szokásain, a vallás, és a kínai hadsereg rémtettein, pusztításain keresztül.
Érdekes volt a könyv abból a szempontból, hogy beleláttunk a tibeti buddhisták életébe, és a vallási szervezetük „felépítésébe”. A történelmi háttér inkább csak díszlet, a hangsúly a tibeti nép szenvedésein, és elfelejtésre kényszerített szokásain van (bár nem tudom mennyire hitelesek a könyv erre vonatkozó leírásai). Az egész sztori lendületes, és pörögnek az események, bár a gyilkosok kilétét az elejétől kezdve sejti az olvasó, persze volt benne egy-két csavar, ami meglepetést akart okozni, de nem ért el nálam akkora hatást, mint kellett volna. A főhős alakja viszi az egész könyvet a hátán, Shan személyében kapunk egy csak az igazsággal foglalkozó hőst, aki kínai létére nyitott a tibetiek hiedelemvilágára, és ő maga is tisztelettel, alázattal közelít a másik kultúrához. (Lehet, hogy ez egy szándékolt rejtett üzenet az író részéről?) Összegezve kellemes olvasmány volt, a krimi és bűnügyi regények kedvelőinek ajánlom, na meg ha valaki érdeklődik a tibeti vallás, és hiedelemvilág iránt (pl.: égi temetés szertartások, mantrák, szerzetesek élete, titkos tibeti ellenálló szervezetek működése).
A szerző e művével megnyerte a 2000-es Edgar Allan Poe díjat, emellett magyarul megjelent folytatásai Shan nyomozó történetének: Tibet árnyai, Tibeti csonthegy, Tibet szellemei. Néhány link az érdeklődőknek: A szerző hivatalos honlapja (eng); Wikipédia (eng); Libri.hu (hun).
