Legend of Galactic Heroes / Ginga Eiyuu Densetsu (OVA; 1988-1997)

Legend of Galactic Heroes / Ginga Eiyuu Densetsu (OVA; 1988-1997)

Szövevényes nemesi intrikák, egymással torzsalkodó főurak és hadvezérek, korrupt, pénz- és hataloméhes politikusok, akik demokratáknak nevezik magukat, vallási fanatikusok -mindez a távoli jövőbe ágyazva, amikor az emberiség már meghódította a világűrt, amikor a Föld már csak egy jelentéktelen bolygó a sok közül, és amikor a szembenálló felek a nézeteltéréseiket több tízezer csatahajót számláló űrflották segítségével rendezik.

Hősök csatája egy űroperában

Dióhéjban így lehetne bemutatni a Legend of Galactic Heroes 110 részes epikus hosszúságú cselekménnyel megáldott anime-t. A felszín alatt azonban jóval több van az esztelen és pazarló űrháborúk megvívásánál. A szereplők értékrendjeiben folyamatosan visszaköszönnek saját társadalmunk hatalmi problémái is, a történet előrehaladtával pedig egyre jobban, egyre élesebben marnak húsba a feltett kérdések, melyek alapján könnyen realizálhatja bárki: igen, ezek mi vagyunk, csak éppen még nem galaktikus mértékben.

A történet fonalát a 36. század végénél veszi fel a sorozat, ekkorra a Free Planet Alliance és a Galactic Empire már mintegy 150 éve háborúban áll egymással. A Szövetség célja a demokratizmus kiterjesztése az egész galaxisra, míg a Birodalom a Goldenbaum dinasztiával az élen be kívánja olvasztani a Szövetséget a saját politikai rendszerébe. A két hatalom határán pedig a semleges Phezzan Dominion húzódik, melynek a felszínen a legfőbb érdeke a két fél közötti egyensúly fenntartása, így hol az egyik, hol a másik oldalnak nyújt segítséget a kémkedés különféle eszközeivel, ám a történet előrehaladtával kiderül, hogy mi is a bolygó vezetőjének igazi célja.

A sorozat indulásánál mindkét oldalon megismerünk két kitűnő stratégát: Yang Wen-li (Kei Tomiyama) a Szövetség, illetve Reinhard von Lohengramm (Ryo Horikawa) a Birodalom oldalán. Közös vonásuk, hogy rendkívüli tehetségüknek köszönhetően nagyon fiatalon feljutottak a katonai szamárlétra egy viszonylag magas fokára, ám tudásukat nem képesek teljes mértékben kamatoztatni, mivel sikerességük miatt rendkívül sok irigy szempár figyeli őket, akik különféle eszközök segítségével folyamatosan próbálják őket félreállítani az útból. A történet előrehaladtával végül sikerül vezető posztba kerülniük: Reinhard a Galactic Empire teljhatalmú uraként minden addiginál nagyobb hadjáratot tervez a Szövetség ellen, míg Yang és szűk köre a demokrácia utolsó csíráit próbálja menteni a jövő számára.

Ám mindkét félnek szembesülnie kell Phezzan titkos céljával, ami az Earth Cult nevű fanatikus vallási szekta életre hívása. A társaság tömeges bérgyilkosságokat szervez szerte a galaxisban, hogy az így létrehozott káoszban átvegyék az irányítást mindkét hatalom felett.

A vész elhárítása után Reinhard elpusztítja a Földön a szekta főhadiszállását, mindenkorra véget vetve a szervezet működésének, valamint a politikailag gyenge FPA-t is sikeresen behódoltatja. Eközben Yang vezetésével a Szövetség utolsó flottája visszavonul Iserlohn bevehetetlen erődjébe, ami egyben a demokrácia utolsó bázisává is válik.

A történetben itt tehát lezárul az addig mindent mozgató főszál, ám a sorozatnak itt még messze nincs vége. A Birodalomban véget ért a háború időszaka és nyomban megkezdődött a hatalom konszolidálása és a Yang vezette maroknyi csapat kérdésének megoldása, valamint újfent kiújulnak a belső konfliktusok is. Míg a másik oldalon a legfőbb kérdés, hogy a demokrácia eszményét milyen módon mentsék át a jövő generációi számára.

---

A szemben álló felek

Galactic Empire

A GE első ránézésre sok tekintetben egy jövőbe ültetett 19. századi európai birodalomra hasonlít. Politikusok helyett a császár, illetve a bárók és arisztokraták rétege vezeti ezt a jövőbeli uralmat. Az öltözködési stílus, a bárók hatalmas birtokai és szokásaik egyértelműen jelzik a párhuzamot. A tulajdonnevek, a rangjelzések és egyéb apróságok alapján pedig leginkább egy germán mitológiai, illetve porosz/német párhuzamot lehet megfigyelni. A hatalmi rendszer rendkívül zárt, mindennek alapja az arisztokrata származás. Ennek megfelelően a vezető posztokat csak a legnagyobb nemesi családok tagjai és azok ismerősei tölthetik be (attól függetlenül, hogy az illető alkalmas-e a posztra, vagy sem), ami nagy arányú korrupcióhoz és kizsákmányoláshoz vezet.

Létrejöttének rövid története alapján 310 UC (Universal Calendar) évben (3110-ben) Rudolph von Goldenbaum magához ragadta az addig demokratikus berendezkedésű Galactic Empire hatalmát és császárrá nevezte ki magát. Halála után az arisztokrata réteg fenn tudta tartani a hatalmat, így a Goldenbaum dinasztia uralma tovább folytatódhatott. 796 UC évben IV. Friedrich örökös nélkül halt meg. Reinhard von Lohengramm ekkor már a birodalmi flotta egyik főadmirálisa volt, így megvolt a kellő ereje ahhoz, hogy részt vegyen az trónharcokban, amit végül sikeresen meg is nyert. Hatalma konszolidálásának alapja volt a korrupció felszámolása, az arisztokrácia visszaszorítása, a pozíciók megnyitása a tehetséges, ám nemesi származással nem rendelkező egyének előtt.

Free Planet Alliance

463 UC évben Ale Heinnesen vezetésével 400 ezer lázadó megkezdte menekülését a Birodalomból és végül annak határától mintegy 10 ezer fényévre telepedtek meg. A berendezkedés kezdetben megvalósította a demokrácia alapeszményeit, ám ez gyorsan eltűnt a korrupt politikusok markaiban. 640 UC évben a Birodalom felfedezte a gyorsan fejlődő államot és azonnal háborút hirdetett ellene. A 150 éve tartó háború és az egymással marakodó politikusok teljesen megbénították a Szövetséget, a végső csapást azonban egy elbukott katonai puccs és végül a Birodalom inváziója jelentette.

Phezzan Dominion

Alapították 331 UC évben, kezdetben a Birodalom egy kis szeglete volt csupán, ám vezetőjének sikerült elérnie, hogy a bolygó teljes autonómiát kapjon a császártól. A planéta gyorsan gazdasági szuperhatalommá vált, profitjának maximalizálásának érdekében a felszínen a Birodalom és a Szövetség közti egyensúly fenntartására törekedett, míg a felszín alatt az Earth Cult tevékenységét irányította. Története akkor ért véget, amikor Reinhard stratégiai szempontból elfoglalta a bolygót.

---

A főszereplők

Reinhard von Lohengramm

Szegény nemesi családban született, édesanyja kiskorában elhunyt. Édesapjával és nővérével élt. Legjobb barátja a szomszédban lakó Siegfried Kiercheis volt. A Goldenbaum dinasztia iránti gyűlölete fiatal korában kezdődött, amikor a Birodalom emberei megjelentek a családi háznál és nővérét elvitték a császár ágyasának. Kiercheissel ekkor esküt fogadtak, hogy megdöntik a fennálló hatalmat és kiszabadítják szeretett testvérét. Kiercheis őrangyalként végig mellette állt, tanácsaival mindig egyfajta fékként szolgált a türelmetlen és büszke Reinhard számára; így többször is sikerült elkerülniük Reinhard néhány túlkapását, amiből a nemeseknek származhatott volna haszna. Ám Sieg önfeláldozó halála után ez a fék eltűnt, amit aztán néhányan tudatosan ki is használtak. Reinhard legjobb barátja elvesztése után láthatólag megváltozott, gyakran azon elmélkedett, hogy nem találja helyét a galaxisban. Bár meggyőződése volt, hogy egy jobb rendszert hozott létre az előzőnél a sorozatos belső villongások, a hatalmi torzsalkodások miatt gyakran feltette magának a kérdéseket, hogy valóban egy jobb és igazságosabb berendezkedést sikerült-e megvalósítania, vagy hogy vajon az emberiség alapvetően a korrupcióra és a versengésre van-e ítéltetve. Szinkronhangja: Ryo Horikawa

Yang Wen-li

Kiskora óta minden vágya volt, hogy történelmet tanuljon, majd taníthasson. Szülei fiatalkorában elhunytak, így nagyjából egy lehetőség maradt előtte: a hadsereg iskolájába iratkozott be, ahol ingyen tanulhatott. Innentől már csak egy kis lépés kellett, hogy a hadsereghez is behívják, ahol rögvest kitűnt kitűnő stratégiai gondolkodásmódjával. Még akkor is a demokrácia eszményének elkötelezett híve maradt, amikor tisztán látta, hogy körülötte szinte mindenki korrupt és csak a saját érdekeit hajszolja. Pályafutása során a demokrácia ideálját mindennél előbbre helyezte. A Birodalom végső inváziója során, amikor már tisztán látszott a Szövetség bukása a korrupt vezetők teljhatalommal akarták felruházni, hogy mentse a menthetőt, ám ezt elutasította, mondván, hogy ez túl nagy hatalom lenne egy ember számára.

Sosem rövid távlatokban gondolkodott, mindig szem előtt tartotta a múltat és annak tanulságait. Eszmefuttatásaiban gyakran megjelentek olyan kérdések, mint például ‘hogy fognak a cselekedeteim megjelenni a történelemkönyvekben?’, ‘hogyan és mi alapján fognak rám emlékezni?’. Véget nem érő dilemmáinak egy másik oldalán pedig mindvégig ott volt még egy érdekes kérdés is: ‘jó-e egyáltalán az emberiség számára, hogy küzdünk a Birodalom törekvései ellen?’. Szinkronhangja: Kei Tomiyama

Julian Minci

Yang Wen-li fogadott fia, aki mindenképp szerette volna, ha Julian polgári foglalkozást választ. Ám az ifjú elkötelezett híve volt a hadseregnek, illetve a demokráciának legalább annyira, mint Yang. Ugyanakkor céljai már túlmutattak Yang törekvésein: a Szövetség bukása és Yang halála után az ő és Yang feleségének feladata lett az, hogy átmentsék a demokratikus ideálképet és Yang örökségét a jövő nemzedékei számára. Szűk mozgásterét jól használva és néhány váratlan fordulat segítségével céljait végül siker koronázta. Szinkronhangja: Nozomu Sasaki

r

l

---

De mik is azok a dolgok, melyek kiemelik az anime sorozatok mértéktelen tömegéből ezt a darabot?

Elsősorban már a hosszúsága is, hiszen 110-szer 25 percbe (majdnem 50 óra játékidő) gyakorlatilag minden belefér. Szinte megszámolhatatlan mennyiségű karakter tűnik fel, majd el mindkét oldalon és szinte mindegyikőjüknek megismerjük a múltjának fontosabb darabkáit, amitől minden szereplő már-már valóságos, hús-vér emberré válik. A múlt idézés miatt rengeteg a narrációs közjáték (főleg a történet első felében van sok). Erőltetetté ugyanakkor sosem válik, már csak azért sem mert ezek is rendkívül jól kidolgozottan kerülnek a nézők elé: szereplők mesélik el önmaguk, vagy más karakterek történeteit, de olyanra is van példa, hogy valaki egy számítógép előtt ülve egy archív anyagot néz, vagy olvas vissza. A szereplők múltja mellett megismerjük, hogy az emberiség hogyan is jutott el arra a szintre, ahol a sorozat elkezdődik, de többek között még megismerjük a Föld szerencsétlen sorsát is. A szinte már tökéletesen kidolgozott karakterek mellé pedig élettel teli dialógusokat kapunk, melyek sosem válnak unalmassá. Minderre pedig az teszi fel a pontot, hogy a szereplők ideológiai érvelései, eszmefuttatásai jórészt sikeresen elkerülik a didaktikusságot és így a nézőre van bízva, hogy melyik féllel is kíván azonosulni.

Mindezek mellett fontos súlyt játszanak az űrcsaták is. A céltalanság, a felesleges idő kitöltés itt sincs jelen. A sorozat sokat időzik az admirálisok tárgyalóiban, így az egyes csaták stratégiái is szinte a szemünk előtt születnek meg, majd láthatjuk, hogy a csatatereken hogyan is valósulnak meg a papíron és monitoron már felvázolt elképzelések. A Yang és Reinhard közötti stratégiai párharcok pedig egészen különlegessé teszik a harcok meneteit. A ‘Tudom, hogy tudod, hogy tudom.’ macska-egér játékokat brilliánsan vezetik fel minden egyes alkalommal.

Mindehhez a ‘90-es évek gyönyörű, klasszikus grafikája jár, a zenei hátteret pedig a klasszikus komolyzene legkiválóbb és legismertebb darabjai biztosítják.

Akinek pedig mindez nem lenne elég, annak még a figyelmébe lehet ajánlani egy 24 és egy 28 részes sorozatot, valamint 3 mozifilm hosszúságú epizódot, melyekből még jobban megismerhetjük a főszereplők múltját, illetve az FPA és a Birodalom viszonyát.

Anime adatok