4 napig ünneplik az Új évet Japánban

Igazából öt. A japánoknál az Újév az egyik legfontosabb ünnep, amit fesztiváli hangulatban, a nagy család körében ünnepelnek. A japánok többsége már december 29-én szabadságra megy, hogy időben végezzenek a megfelelő előkészületekkel. De hogy pontosan mik is ilyenkor a szokások? Nézzük őket sorra.

Fontos előkészületek az újévi ünnepségekig

Fontos, hogy december 31-ig végezni kell a nagytakarítással és a főzéssel. Ezek végzése balszerencsét hoz az év első napján – egyébként a fürdés is! Valamint ekkor készítik el az újévi étkeket (osechi-ryōri), amit hagyományosan olyan alapanyagokból főznek, hogy hűtés nélkül is elálljanak. Ennek gyökerei a múltba nyúlnak vissza, amikor még nem volt se hűtő, se szupermarket, hogy ezeket az étkeket január 1-jén tálalni tudják.

Az év utolsó napján mulassunk egy jót!

December 31-én, az Ōmisoka nemcsak az év legeslegutolsó napjának megünneplését jelenti, hanem egy óriási munkahelyi bulit, ahol szó szerint addig kell inni, amíg el nem felejtjük az elmúlt egy év történéseit. Ám ezen a napon nemcsak a munkahelyi mulatságok tipikusak. Ilyenkor kell fogyasztani toshikoshi-sobát vagy toshikoshi-udont. Eme hosszú tésztaszálakkal elvágjuk magunktól a következő évi problémáinkat. De ha már étel. Ekkor készítik japán híres, babpasztával tömött édességét, a mochit. A mochitsuki (mochi készítés) ilyenkor szerencsét hoz, amihez két ember összehangolt munkája kell.

Aki otthon ünnepel családjával, azt egy milliók követte tv-program várja. A japán közszolgálati csatorna, az NHK vetíti a Kōhaku Uta Gassen című énekversenyét este fél nyolctól, ahol két csapat, a fehérek és a pirosak csapnak össze. A csapatokat híres énekesek alkotják, a jobbik csapat a közönség szavazatai alapján nyer. A program háromnegyed 12-ig tart, amikor is elindulnak a japánok a helyi shinto és buddhista szentélyekhez, hogy hatsumōdét, azaz első szentély látogatást végezzenek.

108 harangszó, a buddhista hit szerinti 108 bűn elűzésére

Amint éjfélt üt az óra december 31-én, Japánban megszólalnak a buddhista harangok. Az ōharai (tisztító szertartás) részeként 108-szor konganak, hogy az emberek 108 bűnét elűzzék az új évre. Van arra lehetőség, hogy az első 108 szentélyhez érkező személy maga kongassa meg a harangot. Egy amerikai-japán pár ebben a YouTube videóban pont ezt mutatja be egy vidéki szentélynél. 

Amikor képeslapok millióinak kell célba érnie január 1-jén

Az év végén köszönteni kell barátainkat, üzletfeleinket és családtagjainkat. Ehhez újévi képeslapot küldenek a japánok, azaz nengajōt. Mivel január 1-jére meg kell érkeznie a képeslapoknak, ezért hihetetlen nagy forgalmat bonyolít le ilyenkor a japán posta! Hogy tartani tudják a kézbesítési dátumot, diákmunkások tömegét alkalmazzák erre az időszakra. A hagyományosan kézzel írott és címzett képeslap az igazi, de nem ritka ma már a nyomtatott verzió, illetve az elektronikus köszöntés mobilon – a fiatalok már kevésbé vehetők rá a hagyományos módszerre. Családtagjainkat és közeli barátainkat szokás ilyenkor megajándékozni, ez az oseibo szokása.

Dőzsöléssel teli ünnepség-sorozat január 1-től 4-ig

Ez az időszak a Shōgatsu. Érdekesség, hogy január 1-je csupán 1873 óta – a Gergely-naptár bevezetésétől kezdve – a főünnepe az Újévnek. Előtte a kínai hagyományok szerint, az év első teliholdjakor ünnepeltek, ami február közepére esett. De mit is csinálnak a japánok négy napon át? Hát, először is…

  • Esznek: A már említett osechi-ryōri elfogyasztása ekkor történik, valamint ekkor esznek ozōnit (leves mochi rizstortával), sashimit és sushit is.
  • Játszanak: Tipikus ilyenkor a sárkányeregetés (takoage), a karuta (kártyajáték), hanetsuki (nők játszotta, egyfajta “tollaslabda”) és a búgócsigázás (koma). Valamint ilyenkor játsszák a fukuwarai nevű játékot is, amikor egy bekötött szemű játékosnak kell feltűznie egy rajzolt arcra annak részeit  a megfelelő helyre.
  • Haikut írnak: Az új év minden első pillanata iszonyat fontos a japánoknak! Az első napfelkelte, amit együtt csodálnak meg, az első levélváltás, az első mosoly, az első ecsetvonás. Valószínűleg már csak az idősebb generáció körében dívik a szokás, hogy ezeknek a pillanatoknak a megörökítésére gyönyörű haikukat, azaz japán verseket írnak.
  • Pénzt adnak a gyerekeknek: Ez az otoshidama szokása. A gyerekek fejenként 10.000 yent kapnak egy szépen dekorált borítékban (pochibukuro).
  • Beethoven 9. szimfóniáját hallgatják: A német zeneszerző művét még német hadifoglyok ismertették meg a japánokkal az első világháború idején. A második világháború idején a nemzeti háborús propaganda része lett, és már ekkor Újévkor adták elő a nemzeti hűség és nacionalizmus jegyében.  

Beethoven 9. szimfóniája 1960 óta az újévi ünnepségek szerves részévé vált közkedveltsége nyomán. Január 7-én a gyomor kímélő 7 gyógynövény leves (Nanakusa-gayu) fogyasztásával zárul le teljesen az újévi ünnepi-sorozat. Hiszen valamivel meg kell nyugtatni a sok étellel túlterhelt gyomrot!

Remélem érdekesnek találtátok ezt a cikket, amit Herczeg Csaba, japán tolmács segítségével készítettem el. Közös előadásunkat a japán ünnepekről, amit a 2016-os Animakarácsonyon tartottunk itt tudjátok visszanézni. Ezúton kívánok én is mindenkinek boldog új évet! : -)

(Visited 1 607 times, 1 visits today)

2 thoughts on “4 napig ünneplik az Új évet Japánban

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .