Valérian és az ezer bolygó városa – Képregény? „Anime”? Vagy 3D sci-fi?

Milyen lett Az ötödik elem (1997) rendezőjének, Luc Bessonnak a legújabb filmje? Vajon a kölyökképű Valerian (Dane DeHaan) és a szupermodell Laureline (Cara Delevingne) tudott akkorát robbantani, mint az egykori taxis, Korben Dallas (Bruce Willis) és a világjegyét szorongató Leeloo (Milla Jovovich)? Jobb-e az eredeti képregény, vagy netántán az „anime-adaptáció” a befutó? Nézzük!


A film, amit Luc Besson tizenéves önmagának rendezett

Kétszáz millió dollár. Ennyit ölt bele Luc Besson a francia filmipar legdrágább filmjébe. A Lucy (2014), a Jeanne d’Arc, az Orleans-i szűz (1999) és a Léon, a profi (1994) rendezője hatalmas képregény-rajongó. Nyolcévesen találkozott Pierre Christin és Jean-Claude Mézières képregényével, az időutazás és űropera elemeit ötvöző Valérian és Laureline-nel. A történetben egy James Bondosan tökös ügynök, Valérian, és a középkorban született csinos segítőnője, Laureline járja az univerzumot. Feladatuk, hogy titkos küldetéseket teljesítsenek, politikai konfliktusokat simítsanak el. A sztori kalandokkal teli, rendkívül pacifista üzeneteket hordoz, sőt, optimista világképpel bír, amit a csipkelődő humor és a két főhős között meghúzódó szerelmi románc színesít.

Ám a 22 kötetes történet nemcsak a sztori miatt ejtette rabul olvasóit. 1967-es indulása óta a Valérian és Laureline vizualitásában a mai napig az egyik legkreatívabb és legmeghatározóbb francia-belga képregényként van számon tartva. Mézières űrlény ábrázolásai, a színes világok, amikben fantázialényei élnek, egyszerűen káprázatosak! Nem véletlen hát, hogy Bessont rabul ejtette a munkássága! Olyannyira, hogy a ’90-es évek elején Besson megkérte Mézières-t, hogy tervezzen repülő taxikat akkori filmötletéhez, ami később Az ötödik elemmé forrta ki magát! Fun fact: Mézières már ekkor pedzegette Bessonnál, hogy miért nem a Valériant viszi filmre Az ötödik elem helyett? Besson ekkor nemet mondott, mert technikailag még nem tudta volna kivitelezni a mesebeli űrlények hadát, amit Mézières és írótársa megálmodtak.

A 2017-es mozifilm nem az azonos című képregény kötetet adaptálja, hanem az Ambassador of the Shadows című kötetet, amiben a filmmel ellentétben Laureline a főszereplő.

Aztán jött James Cameron Avatarja (2009), és Bessonnak szembesülnie kellett azzal, hogy a modern technikával már bármit meg lehet valósítani a mozivásznon. Ám, pont emiatt merülhet fel a kérdés: vajon Besson nem-e túl későn nyúlt a Valérian megfilmesítéséhez? Mindjárt elmondom, hogy miért.


Valérian, kicsit késve érkeztél!
(Ez egyúttal egy visszatérő poén a képregény időutazó főhőséről)

Besson szíve-lelke benne van a Valérian filmben. Minden képkockán érződik, hogy az eredeti mű lenyűgöző látványvilágát akarta újraálmodni – sikeresen. Ám, hiába a kifogástalan dizájn, a 3D-s élmény (ami nem ad pluszt), olyan versenytársak után, mint A galaxis őrzői (2014, 2017), vagy az említett Avatar, nem igazán tud újat mutatni. Az ötödik elemes nosztalgia sem tudta megmenteni. Hiányozott az arra jellemző pörgés, a gegek, a nagyobb hangsúly az űrlényeken – jó, az határozottan fun volt, amikor Laureline-nak egy medúzát kellett a fejére húznia, vagy amikor majdnem megették az agyát.

Mellette a film egyetlen eltalált (mondhatni epic) eleme, a Rihanna által megformált alakváltó űrlény lett. És ehhez még extra színészi képesség se kellett! Ám, a Valériant és a Laureline-t alakító színészeknél el kellett volna az extra színészi skill. Dane DeHaan egy mitugrász, kissé ügyetlen, de magát menőnek gondoló sihedert hozott Valérianként, ami totál ellentétben áll az eredeti képregényben vázolt érett és macsó férfi énjével. Cara Delevingne szupermodell pedig Laureline isteni nőiességét sehogy sem tudta reprodukálni, maximum a szemöldök tartásába szorult némi érzelem.

Ami azonban jól működött, azaz eredeti képregény-karakterek jellemének vázolása: Valérian inkább egy nőcsábász katona, aki hajlamos a vak parancskövetésre, míg Laureline a morális iránytű a történetben, aki akár a szabályok megszegésével is kiáll az igazságért. Ám a baj még mindig ott van, hogy tinikre redukálták le az eredetileg húszas éveikben járó hőseinket, akik nagyon komolyan néznek, évődnek… És ennyi. Besson végeredményben egy űrmesét csinált gyerekeknek, pehelykönnyű történettel, túlmagyarázásokkal, túlságosan erőltetett dialógusokkal, ahol a szereplők felbukkanásakor már tudjuk, mi lesz a végkifejlet. Kár érte.


Besson görcsösen túltolta a látványt a történet rovására

Valérian és az ezer bolygó városa az idei nyár blockbusterének tűnt – már a számok és a kritikusok is azt mutatják, hogy nem lesz az. A tavalyi előzetes, aminek már legelső képkockái Az ötödik elemet juttatták az ember eszébe, valamint az eredeti képregényt övező rajongás még bennem is beindította a fangörlt. Ekkor bukkantam rá a képregény animációs adaptációjára, a magyarul Űrzavarként futó sorozatra.

A 2007-es „anime” a Satelight stúdiónál született és a számtalan francia és japán munkatárs mellett olyan nagy név, mint Kawamori Shōji (a Macross univerzum atyja) is dolgozott rajta. A sorozat nem hűen adaptálja a képregényt. Történetének új főívet írtak, miszerint, Valérian első időutazása során megmenti a középkorban született Laureline-t, ám ezzel megszegi az időutazás szabályát, ami miatt eltűnik a Föld. Így két főhősünk marad az egyedüli emberpár az univerzumban, és miközben bolygóról-bolygóra vándorolnak, megpróbálják visszaállítani a rendet, amit megbolygattak.

A sorozat kevésbé hozza a képregényre jellemző látványbeli orgiát, tipikus retro anime feelingje van, amihez laza humor és menő akció társul. És ha káprázatos animáció terén nem is, azért történetében SOKKAL szórakoztatóbb, viccesebb, izgalmasabb 40 részen át, mint a tíz évvel később kijött Besson-film!


Valérian és Laureline (1967-2010) képregény hatásai

Nagy kultusz övezi a Valérian és Laureline képregényeket – a rajongók, sőt, maguk az alkotók se restek olyan kultikus alkotások vizuális inspirációjának tekinteni, mint a Star Wars, a Conan, a barbár (1982), vagy A függetlenség napja (1996). A referenciakeresés néha elég abszurd végletekbe torkollik, mint amikor azt mondják, hogy a „bikinis” Leila hercegnőt konkrétan Laureline egyik szintén lengén öltözött jelenete ihlette. Csak azzal nem számolnak, hogy amíg a ’60-as évek Franciaországában az űropera toposzok még újszerűek voltak, azok addigra Amerikában már teljesen tipikus elemekké váltak. Elhiszem, hogy amikor Mézières először látta a Star Warsot, akkor egyszerre volt elbűvölt, mérges és féltékeny – több helyen is ezt nyilatkozta, mivel azt érezte, hogy az általa megálmodott egyedi világot más keltette életre.

(Egyébként, a Star Wars egyik vizuális tervezője később elismerte, hogy a polcain Valérian és Laureline képregénykötetek sorakoztak szép számmal, de a Star Wars készítői sose emlegették hivatalos inspirációként magát a képregényt.)

Ami azonban tényleg a képregénynek köszönhető, az a Laureline francia lánynév elterjedése! A Christin-Mézières páros alkotta név a képregény megjelenése után egy évvel hihetetlen népszerűségre tett szert, ami kitart a mai napig!

ADATOK

Képregény
Cím: Valérian et Laureline
Év: 1967-2010
Írta: Pierre Christin
Rajzolta: Jean-Claude Mézières
Hossza: 22 kötet

Koprodukciós anime
Cím: Űrzavar
Év: 2007-2008
Eredeti történt: Pierre Christin és Jean-Claude Mézières
Rendezte: Philippe Vidal, Satō Eiichi
Stúdió: Satelight, EuropaCorp, Dargaud
Hossza: 40 x 26 perc

Film
Cím: Valerian és az ezer bolygó városa
Év: 2017
Forgatókönyv: Luc Besson
Rendezte: Luc Besson
Hossza: 137 perc

(Visited 190 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.