Monumentális Japán-nap Düsseldorfban: Japan-Tag (2014/05/17)

Estél már egyik ámulatból a másikba? Arra gondolok, amikor valami hihetetlen dolog történik veled. Kapkodod a fejedet, hogy minél több élményt, minél több pillanatot az emlékezetedbe véshess, őrülten fotózol, és azt se tudod, hogy hova kapj lelkesedésedben. Pont ez történt velem. Németországban, azon belül Düsseldorfban egy olyan Japán-napon jártam, ami egy augusztus 20-i népünnepély színvonalán mozgott. 750 ezer ember volt ott rajtam kívül, több ezer cosplayes, több ezer otaku, több ezer Japán szerelmes… Ráadásul úgy éreztem, mintha Japánban jártam volna, csak európai színfalak között! Mi volt ez? A rendezvény neve Japan-Tag és május 17-én elvarázsolt egy életre.

Egy mini japán paradicsom

Miért éppen Düsseldorf? Drága kedvesem ajándékozott meg ezzel a kirándulással, ami előtt elképzelésem sem volt arról, hogy milyen lehet. De kellemesen csalódtam. Sőt! Elképesztő meglepetések értek! A 2014. május 17-i rendezvény a Japan-Tag nevet viselte és 750 ezer ember vett részt rajta – összehasonlításképpen Düsseldorf népessége 600 ezer fő. Gigászi szám ugye? Itthon még a legnagyobb budapesti conokon sem álmodhatunk ilyenről, ott maximum csak hatezer animés lehet. Ez pedig olyan nagy felhajtás volt, amire nemcsak animések, hanem családok és turisták is érkeztek.

Clip_5

Mi is pontosan ez a Japan-Tag? A története dióhéjban annyi, hogy Düsseldorfban él Európa harmadik legnagyobb japán közössége – az első helyen London, a második helyen Párizs áll. A becslések szerint magában a városban 8,200 japán van, míg a környéken lakókkal együtt 11 ezer főre rúg a számuk.

Nos, ez a japán közösség nem véletlenül van itt. Az 1950-es évektől folyamatosan települtek be, a mai napig körülbelül 500 japán cég létesített leányvállalatot itt – olyanok, mint a Mitsubishi, a Japan Airlines vagy a Fujifilm. Düsseldorf azért is csábító, mert közlekedési csomópontként működik a Ruhr-vidék (Németország legfontosabb iparvidéke) és Európa többi gazdasági-ipari-pénzügyi központja között. A japánok végül nemcsak betelepültek ide, hanem saját városnegyedet, iskolát, de még egy fesztivált is létrehoztak azért, hogy a német-japán kapcsolatokat mélyítsék. Így született a Japan-Tag, amin van gésa tánc, taiko dobshow, japán ének, harcművészet, stand a szponzoroknak, mangarajzolás, vásár, kalligráfia, ikebana, virágrendezés, cosplay, dedikálás, manga rajzverseny, origami, japán gasztronómia stb. Egyszóval japán kultúra minden mennyiségben.

Japan-Tagot 2002 óta szervezik – főleg a helyi japánok a helyi nagy japán cégek támogatásával-, így kellő anyagi hátszéllel gondoskodnak arról, hogy japán együttesek lépjenek fel, hogy a cosplay-verseny és a manga rajzvereny nyertesei japán utakat nyerjenek és még így tovább. Talán ebből is kitűnik, hogy mennyivel más egy ilyen fesztivál, és ami a legfontosabb, még magyar pénztárcával is vállalható.

Árak és utazás, avagy az anyagiak

Ha a legolcsóbb Japán utat is nézzük, ami 265 ezernél kezdődik – csak repülőjeggyel és szállással – akkor ez a düsseldorfi út összköltségében kevesebb volt. Mi három napot voltunk kinn – a fesztivál előtti nap reggelén érkeztünk, majd a fesztivál másnapján, este repültünk haza.

Nem fapados járattal repültünk Düsseldorfba.  Tipp: minél hamarabb foglaljátok le a repülőjegyet, annál olcsóbb az.

Nekünk egy főre körülbelül 130 ezerre jött ki az út. Ebben benne volt a repülőjegy, a három csillagos szállás svédasztalos reggelivel 2 napra és 3 napi költőpénz. Düsseldorfba közvetlen járatra a repülőjegyet 2 hónappal az utazás előtt vettük meg, mégpedig a Lufthansa egyik kisebb alvállalatánál, az Eurowingsnél.

A végső elszámolásunk így nézett ki: 1 főre 55 ezer volt a repülőjegy, 35 ezer a 2 napos szállás és 40 ezer forint a költőpénz (ezen is lehet spórolni, mi rengeteg fancuccot és japán ennivalót vettünk).

DSCF1662_resize33
Kétszer 2.50 euróból bejutottunk a városba.

Helyi árak: tömegközlekedésre nem igen kellett költenünk, mert a reptérről 15 perc alatt bejutottunk a városközpontba 2.50 euróból. A központban volt a szállásunk is, amitől gyalog elértük a fesztivált és a japán negyedet is, de kaptunk egy 48 órás, ingyenes utazást biztosító Düsseldorf kártyát a szállodai foglaláshoz, amit az utolsó nap használtunk el. Minden más, enni- és innivaló a budapesti áraknál 30%-kal drágább volt. A Japan-Taghoz egy hatalmas vásár is tartozott, ahol a fancuccokat teljesen ugyanolyan áron lehetett megvenni, mint itthon conon:

Egy figura 20 eurónál kezdődött (körülbelül hatezer forint) és innen kúszott fel az ára akár 65 euróig (20 ezer forintig). A német és a japán nyelvű mangák 2000-3000 forintba kerültek, olyan japán magazinok legújabb számai, mint a Newtype, 24 eurók voltak, az az  körülbelül 7000 forint.

Útban a Japan-Tag felé: a „japán negyed“ felfedezése

A Japan-Tagot a Rajna menti rakparton tartották, itt körülbelül 2,5 km hosszan jelezték a fehér sátrak a rendezvényt – a sátrak adtak otthont a programoknak. Ide a magára valamit adó otakunak kötelezően az Immermannstrassen kellett eljönnie. Ez egy hosszú főutca, amin szinte végig csak japán üzletek álltak, a japán fodrásztól kezdve a számtalan éttermen át egészen a japán élelmiszerboltig. Az üzletek előtt standoknál árulták portékáikat akciós áron a japánok. Mi a rendezvény előtti napon is bejártuk ezeket az üzleteket, mert 17-én a tömegtől nem lehetett sem békésen nézelődni, sem mozdulni már. Fun fact: Fura volt egy német városban úgy sétálni, hogy két németre mindig jutott egy japán, és folyamatosan hallottad, ahogy japánul beszélnek az utcán. A negyedből engem a következők fogtak meg a leginkább:

1. A japán könyvesboltok. Először egy kicsi könyvesboltba tértünk be, ahol már minden japán nyelven volt. Női lapok, irodalom – megtaláltam Murakami Harukit is -, mangák, artbookok és dísztárgyak adták a kínálatot. Ez azonban csak az ízelítő volt. Később, egy mellékutcában felfedeztünk egy igazi otaku könyvesboltot is, a Takagit. Itt mindenki – mi is – áhítattal teli sikollyal kísérve pásztázta a mangáktól roskadozó polcokat. Az ismert klasszikusok mellett (NGESailor MoonDragon Ball) újdonságok és ritkaságok is voltak (pl. Girls und Panzer és Loveless,). Persze mind eredeti japán nyelven. Kapni lehetett a legfrissebb manga magazinokat pl.: az Aria és a Newtype májusi-júniusi számát. Volt cosplay magazin, figura, loli divatlap, cosplayes paróka, dvd, blu-ray, pólók, számtalan párna stb. Mikor a Japán-napon visszasétáltunk ide, a boltba már hármasával engedték be az embereket, annyira sokan jöttek, és volt, aki 10-20 újságot is vásárolt egyszerre.

nemet-kepregenybolt2. A német képregényboltok. Itt csak németül árultak képregényeket, de a választék fenomenális volt. A mangák, az amerikai, az európai (belga, francia, angol) képregények – vagy műfajok szerint a sci-fi és a fantasy -, hegyekben tornyosultak. Egymás alatt álltak a Tintin, a Jégvarázs, a One Piece és a szuperhős figurák, mint az Amerika kapitány. Rengeteg volt a színes, keményfedeles kiadvány is. Élmény volt őket kézbe venni.

3. A japán közértek. Nehéz elhinni, hogy japán élelmiszerbolt van Németországban, ahol japánok az eladók és a termékek – még a tisztítószerek is. A japán eladó németül, de japán hanglejtéssel beszél hozzád, és a „Danke schön” (köszönöm szépen németül) mellé meghajolva adja át a blokkot! Itt különféle evőeszköz, édesség, ennivaló, sőt, még japán nyelvű Steven Seagalos DVD-film is akadt. A bolt egyik felében japán rádió szólt, a másikban meg japán televízión ment egy japán csatorna japán meséje. Kísérletezgettünk, és bevásároltunk virág ízű cukorból (borzalmas volt, végül kidobtuk), epres fagyi ízű daifukuból (finom volt, de tömény), melon szódából (ez a dinnyés rágó ízű lötty lett a nap megmentője), ketchup ízű ropiból (nekem ízlett egyedül), sörökből, ramune italból (az üveg szájánál egy golyó van, amit kínkeservesen tudtunk csak elmozdítani), babos sütiből (nem volt rossz) és pirított kókuszitalból (állott rizslé íze volt).

teriyaki4. A japán éttermek. Sushi étterem hátán sushi étterem állt, hát kipróbáltuk az egyiket. Nem szeretem a sushit, ezért ettem inkább teriyakit, míg a párom egy rámenbe feledkezett bele. Mennyei volt, de a kiszolgálás akadozott. Az étterem német vendégekkel volt tele, így a japán pincérek németül csevegtek. Az egyik pincér unott fejjel járt az asztalok között. Szokatlan volt egy ennyire antikészséges japánt látni. Később a fesztiválon ettünk yakisobát és manjūnak árult Nikumant is.

Cosplay, ahogy még nem láttam

A japán negyed mellett a cosplayesek leptek meg igazán. Több ezren voltak, a központi pályaudvart is teljesen ellepték a fesztivál napján. Onnan a jelmezben vonultak végig a japán negyeden, majd pedig tovább a rakpartra. A felhozatal ugyanolyan volt, mint itthon: voltak minőségi, karakterhű, varrott, vagy vásárolt jelmezek, volt egyszerűbb, részletgazdagabb kosztüm, ráadásul a kedvencek is hasonlóan alakultak. Volt például sok Magi, Shingeki no kyojin, AKB0048, Madoka, Black Rock Shooter, Zelda, Bleach, Naruto, Rozen Maiden, Sailor Moon, Gyűrűk ura stb. cosplay, de ami a leginkább szemet szúrt nekem, az a számtalan lolita. Látványosan több volt a cuki loli, mint a cosplayes! További érdekesség, hogy:

1. Meghívtak egy japán cosplay idolt a rendezvényre. Név szerint Reika volt kint, akivel 10 euróért lehetett közös fotót készíteni. Neki egyébként a Facebookon már 187 ezer követője van! A cosplayesek kígyózó sorokban álltak, hogy találkozhassanak vele. Én csak egy ingyenes paparazzi felvételt lőttem róla. Reika a Revis cosplayében volt kint, és sokan őt cosplayelték, tehát Revit cosplayelő Reikának öltöztek, ami igazán mókás volt!

2. A cosplay-verseny első helyezettje Japán utat nyert. A cosplay-verseny mellett a manga rajzverseny győztese is ezt a díjat kapta. Sajnos lemaradtam az első helyezettről, ellenben láttam, hogy a harmadik a Black Rock Shooter anime alapján White Rock Shooternek öltözött. Káprázatos volt a jelmeze! Szegényt néha majdnem elfújta a szél a nagy fegyverarzenálja miatt. Őt látva elképzelésem sincs arról, hogy mivel tudhatott többet az első.

3. Nem szokás a cosplayeseket fotózni. Lehet azért, mert angolul kértem engedélyt a fényképekre, vagy mert a Japan-Tag mégsem egy animecon, de az utcán leszólított cosplayesek meglepődtek, ha fotót kértem tőlük. Volt olyan, aki egyenesen kelletlenül vagy értetlenül állt a kamerám elé. Menet közben megkérdeztünk helyieket erről, és kiderült, hogy még a conokon se szokás akármelyik cosplayest fotózni. A nagyon látványosakat igen, mondjuk ilyen kategória volt a korábban emlegetett Black Rock Shooteres lány. Mintha nekik nem lenne olyan természetes a fényképezés, különösen, ha idegenek teszik azt. Mivel a fesztiválon fullasztó tömeg volt, így lehet, hogy azért sem volt népszerű a “megállok neked egy kép erejéig” dolog, mert feltartottuk volna a tömeget. Egyébként a rendezvény zsúfolt epicentrumán kívül lehetett látni pár fotózást, de arányaiban ez is kevés volt.

csoport-cosplay4. Ilyet se pipáltam még: nyugdíjasok fotózták a cosplayeseket. Letaglózott az, hogy ugyan alig láttam cosplayes fotóst a rendezvényen, de valójában nem is ők voltak a lényeg, hanem az idős turisták! Ők folyamatosan fényképezték mellettem a cosplayeseket! Persze, a rendezvényen kívül is megnézték a cosplayeseket a civil kívülállók, volt, aki ijedten húzódott el tőlük, de akkor is. Idősek fo-tóz-ták őket. Hihetetlen.

cosplay-magazin5. Sok cosplayes és lolita magazint árultak a kiegészítők mellett. A nagy otaku boltban, a Takagiban – ez a Marien strassen volt – cosplayes parókákat és japán nyelvű magazinokat is árultak. Ilyen cosplayes magazinokat most láttam először. 24 euróba fájt egy szám, de megérte. Minden oldala színes, a címlapján mindig az aktuális szám legjobb cosplayes csapata szerepel, akiket több oldalon át mutatnak be. A magazinban van ruhasablon varráshoz, animés karakterlap a tervezéshez, útmutató a sminkhez, a japán egyenruha készítéséhez, manga arról, hogy hogyan varrj ruhát, interjúk, alakformáló torna cosplayhez, hogyan fotózd magad tutorial stb. Egy oldalon akár 10 cosplayest is bemutatnak, miközben kiemelik a jelmezük figyelemre méltó részeit. A hab a tortán, hogy a cosplayes magazinok mellett lolitás magazinok is voltak! Mindegyik gyönyörű volt, de csak a cosplayes magazint engedtem meg magamnak.

 A fesztivál csúcspontja és a relaxáló japánkertek

A Japan-Tagot nagyobb koncertek zárták, amiket két japán banda pörgetett fel. Zenélt egy anime J-rock csapat, a The Asterplace (eredetileg New York-i banda világkörüli turnékkal). A tini, tipikus j-rock stílusú együttes a Shingeki no kyojin dalára vonult be, igazi partiarcokként csinálták a hangulatot, még a Gangman style-ra is táncoltak, amikor éppen nem a hangszereikkel tomboltak. A nagyszínpadon a Crow x Class zsenge visual kei csapat zúzott, akik tradicionális japán hangszereket ötvöztek a műsorukban. Végül az egész napos programot este 11-kor egy tűzijáték zárta, amit tátott szájjal néztünk. Ezen 1500 darab rakéták lőttek fel a Rajnáról, a tűzijáték a négy évszak szimbólumait ábrázolta, voltak halak, mosolygó arcok, hóesés, aranyeső és virágok – felejthetetlen élmény volt és nem hittem volna, hogy ennyi idősen is el tud bűvölni egy ilyen program.

gartenMielőtt hazajöttünk volna, meglátogattunk két japánkertet Düsseldorf külvárosában. Az egyik a Japanischer Garten volt, ami az óriási Nordpark része. Ez egy kis patak köré épült erdős rész, ahol japán növények álltak. A kert maga a parkhoz képest kicsi volt, de sok cosplayes, esküvői fotós látogatott ki, sőt, úgy tűnt, hogy a Japan-Tagra érkezett német otakuk egyik kötelező állomása volt ez.

Miután körbesétáltunk a szép zöldben, átmentünk egy elitebb külvárosi negyedbe, ahol az újépítésű házak között találtuk meg az EKÔ-Haust, avagy egy mini Kiotót Buddha szentéllyel. Ez az EKÔ-Haus egy részben ingyen látogatható múzeum, szépséges japánkerttel, egy templommal és egy tradicionális japán játékkiállítással. A kert mellett állt egy japán óvoda és a környéken is japánok éltek többnyire. Ez a kert az előzőt messzemenően túlszárnyalta. Rendezettebb, finomabb, japánosabb volt minden szegletében. Mindkét helyszínen sok otaku és cosplayes volt, akik vagy cosplayes fotózást rendeztek éppen, vagy a japán kultúra iránti szeretetüknek hódoltak.

Összegezve, felejthetetlen élmény volt, még mindig izgalom tölt el a képek nézegetése közben. Ha valaki kedvet kapott egy látszólag német, de igazából japános kiruccanáshoz, akkor jövőre május 30-án várja a Japan-Tag. Zárásképpen jöjjön néhány kép még:

(Visited 102 times, 1 visits today)

6 thoughts on “Monumentális Japán-nap Düsseldorfban: Japan-Tag (2014/05/17)

    1. 🙂 sokat nyom a latban, hogy japán cégek a szponzorok. Ha hozzánk is betelepülnének… akkor lehetne valami hasonlót gyártani.

  1. A minőséghez és a választékhoz elsősorban fizetőképes kereslet kell, ami sajnos itthon a helyi körülmények között csak nyomokban van meg. A szponzorok jó dolgok amúgy, csak nehéz elfogni őket a Közép-Balkánon 🙂

  2. Szia! Én idén tervezek kimenni a Japan Tag-ra és lenne pár kérdésem.
    Ti melyik szállodában szálltatok meg?
    A reptérnél hogyan találom meg a megfelelő tömegközlekedédi eszközt, ami elvisz a szálláshoz?
    A szállástól milyen messze voltak a japán kertek?
    Köszi a választ.

    1. Szia Tibor,

      Ne haragudj a kései válaszért, most volt egy kisebb kimaradás a blogom követésében. Villamossal majd busszal mentünk ki a Japán kertekbe (már nem emlékszem melyikkel pontosan, de biztos találsz menetrendes térképet bármelyik hotelben/turista info pontban, plusz, Düsseldorfban a tömegközleekdési központjából bárhova el lehet jutni. Ott van a pályaudvar/vasútállomás is.). A szállásunk benn volt a városban a rendezvénytől max 10-20 percre, a japán kertek nagyon messze voltak hozzá (a város szélén, külterületen).

      Sikerült idő közben leszervezned mindent? Remélem jól fogod érezni magad! Nekünk is hatalmas élmény volt. 🙂

      Timi

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.