Uchū Kyōdai / Space Brothers (live-action; 2012)

Uchū Kyōdai / Space Brothers (live-action; 2012)

Mit tennél meg az álmaidért? A 2008 óta mangában, 2012 tavasza óta animében is drámai izgalmakat keltő Uchū Kyōdai (Space Brothers) élőszereplős adaptációja minden várakozást felülmúlva teljesített. Az eredeti manga teljes és hű adaptálása helyett, Mori Yoshitaka rendező, és többek között a Confessions-ról (Kohaku) ismert Kawamura Genki producer egy olyan megható, két órás filmet kreált, amiben a Coldplay, a Kennedy Űrközpont és még egy valódi amerikai asztronauta is feltűnt. A manga, illetve az animesorozat rajongóinak semmiképpen sem szabad kihagynia e történet filmes adaptációját, amely elsősorban bolondos testvérpárunk egymás iránt érzett szeretetét pottyantotta a középpontba, nem is akármilyen körítés mellett.

Ember feletti távolságokat áthidaló szeretet

2012. május 5-én, szinte egy hónappal az Uchū Kyōdai (Space Brothers) animesorozat indulása után került a japán mozikba az eredeti sztori live-action adaptációja. A filmet hatalmas várakozás övezte, mivel a produceri székben nem kispályás szakember foglalt helyet Kawamura Genki személyében, aki a nemzetközi színtéren is sikereket elérő Confessions (Kohaku) filmnél működött közre korábban. Az eredetileg Koyama Chūya által készített, 2008-ban indult és máig futó díjnyertes mangát, igen nehéz lehetett filmes adaptációvá formálni, főleg a történet monumentális terjedelme miatt (a manga jelenleg a 20. köteténél tart). Az alkotók végül sajátos, még a rajongók számára is élvezhető módon formálták át az eredeti történetet. A szereplők, a fontosabb jelenetek a mangából visszaköszönnek a filmvásznon is, de a zseniális rendező, Mori Yoshitaka a vígjátékot is félretéve, inkább egy drámai űrsztorit kreált, ami kissé gyenge látványvilág mellett is hihetetlen mértékben képes a könnycsatornákat megnyitni, főleg, ha ismerjük és szeretjük az Uchū Kyōdai karaktereit. A film felemelő élményt nyújtva fest képet az emberiség számára meghatározó eseményekről, felvillantva az asztronauták és az űrkutatás rövid történetét, valamint két főszereplőnk rendkívül pozitív végkicsengésű küzdelmét álmaik megvalósulásáért. A rendező elmondása szerint, ez volt a cél. A 2011-es földrengés és cunami katasztrófa után a film készítői pont egy olyan, világűrt is meghódító, érzelmi katarzisban tobzódó sztorit akartak készíteni, amelyben a halál félelmetes szorításából megmenekülve hőseink, az egymás iránt érzett szoros érzelmi kapocs miatt képesek továbblépni a kilátástalannak tűnő pillanatokon. Küzdelem, szeretet és továbblépés. A film üzenete sikeresen átjött.

Space_Brothers-001
Nanba Mutta (Oguri Shun) és Hibito (Okada Masaki)

A rajongók azonban talán sérelmezni fogják, hogy az eredeti manga történetét megrövidítették és máshogy alakították végül a film során, így a két órás terjedelem alatt kimaradt több fontos mellékszereplő, valamint Mutta szerelmi pillantásainak tárgya, Serika-szan sem kapott reflektorfényt. A film története ugyanis a következőképpen indul:

A live-action sajátosságai

2025-öt írunk. Nanba Mutta (Oguri Shun) 31 éves autótervező, de egy ballépés miatt egyik napról a másikra munkanélküli lesz. Mindeközben kissé irigyelt öccse, Hibito (Okada Masaki), Amerikában arra készül, hogy első japánként a Holdra léphessen. A testvérpár közös gyermekkori álma volt, hogy egyszer asztronautákká váljanak, és amíg Hibito kemény munka árán el is érte e vágyát, addig Mutta megrekedt félúton és egy átlagos semmirekellő lett. Mutta szüleinél lebzselve azonban egy váratlan levelet kap a Jaxától, a Japán Űrkutató Ügynökségétől. Hibito ugyanis bátyja tudta nélkül benevezte Muttát a Jaxa által vezényelt, új asztronautákat kiválasztó megmérettetésre. Míg Mutta e nem várt kihívással kell hogy szembenézzen, addig öccse elindul egy veszélyes küldetésre.

A gyerek Mutta (Nakano Rei) és Hibito (Nakashima Kaito), a fim legmókásabb pillanatait adták.
A gyerek Mutta (Nakano Rei) és Hibito (Nakashima Kaito), a fim legmókásabb pillanatait adták.

A live-actiont a későbbiekben jelentősen átformált, kihagyott és mást hangsúlyozó jelenetek ellenére két dolog teszi rendkívül szórakoztatóvá az ügyes rendezés mellett: a színészek és a zene. A zenével kezdve. Már az előzetes alatt észrevehetik a szemfülesek, hogy a brit alternatív rockot játszó együttes, a Coldplay fülbemászó és szárnyaló muzsikája, az Every Teardrop Is a Waterfall szól. Az Coldplay keltett minőségi hangulat a film során sem vész el, egyszerűen mesterien jól komponált háttérzenék csendülnek fel mindvégig, amelyek a látványvilágban olykor felbukkanó gyengeségeket tökéletesen ellensúlyozzák, és inkább a hangulatot nyomva előtérbe teszik hitelessé, érzelmessé a látottakat. A film zenéit egyébként Hattori Takayuki szerezte, további munkái: animék mellett a GTO, Nodame Cantabile, Densha Otoko live-acitonök, stb.

Az említett Coldplay mellett a Sigur Ros dala, a „Hoppípolla” is hallható a filmben. A izlandi poszt-rock együttes zenéje nemcsak a filmhez illett, de a testvérek közötti szeretet tökéletes, felemelő harmóniáját közvetítette.

Az igényes zenei felhozatalból emlékezetes, a Primal Scream, szintén brit alternatív rock csapat dala, a „Rocks”. Mutta erre a dalra pörgött fel a maga módján.

Ezután pedig a színészeken a sor. Oguri Shun (Arakawa Under the BridgeBoys Over Flowers: FinalHana-Kimi SP) választása Mutta szerepére egyszerűen tökéletes. Az afro hajával, a Muttát idéző humoros beszólásaival és testbeszédével, ha visszafogottan is, de karakter hűen adta vissza kissé lökött, férfias főszereplőnket, kinek ráadásul hihetetlenül jóképű oldalát mutatta be. Hibito szerepére Okada Masaki (Hana-KimiConfessionsFuture Diary) választása is kitűnő volt, jól hozta a laza mégis menő öcs karakterét, aki ráadásul a mangabeli énjével ellentétben egy kétségbeesett pillanatot is felmutatott.  A többi karakter közül egyedül a Serikát alakító szépség, Aso Kumiko (CasshernLove Strikes!ColorfulYunagi City, Sakura Country) érdemel dicséretet, tökéletes volt a szerepre, mind kinézet és viselkedés terén is igazi Serika volt. Negatívumként említhető meg a többiek közül a Kenjit alakító Inoue Yoshio, a tökmag Furuyát játszó Hamada Gaku és a Mizoguchit megszemélyesítő Arai Hirofumi. Kenji  nem volt elég férfias és határozott, Furuya sem hozta az idegesítő és okoskodó énjét, Mizoguchi pedig egy szürke magányos farkas lett, pedig a mangában elég szőrszálhasogató legény. A gyerek Mutta (Nakano Rei) és Hibito (Nakashima Kaito) azonban messzemenően a leghumorosabb és legaranyosabb momentumokat adták a filmben.

Forrás: Asian Media Wiki
Forrás: Asian Media Wiki

Végezetül mit is értettem gyenge látványvilágon? Az űrbeutazós jeleneteken egyértelműen látszott, hogy számítógéppel dolgoztak rá, a nem az űrben játszódó események szürkék és színtelenek voltak. Furcsa módon, az űrben nem a “meg szokott módon” mozogtak a karakterek, főleg a japánok, hanem úgy sétáltak, mintha a Földön járnának. Az amerikai színészek és helyszínek ellenben fokozták a hitelesség érzetét. Érdekesség, hogy a filmben szerepet vállalt Buzz Aldrin (1930-), több mint 80 éves amerikai asztronautaaki második emberként lépett a Holdra 1969-ben, az Apollo 11 program keretében. Az asztronauta igen kedvelt a filmes iparban, játszott korábban a  Transformers: Dark of the Moon című produkcióban is. A film kissé döcögve indult be, a vígjáték oldala nem igazán erős, de a drámák kedvelői elégedetten kelhetnek majd fel a végén, mivel a szívszorítóan megindító történetet a rendező nagyon jól felépítette. A mangához/animéhez hasonlóan a film sci-fi volta nem igazán erős, inkább a napjainkra is jellemző megoldásokat láthatunk benne.

Pillanatképek a filmből
Pillanatképek a filmből
Film adatok
(Visited 133 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..