Kyung-Sook Shin: Vigyázzatok Anyára! / 엄마를 부탁해 (könyv; 2012)

Kyung-Sook Shin: Vigyázzatok Anyára! /  엄마를 부탁해 (könyv; 2012)

Kyung-Sook Shin: Vigyázzatok Anyára! /  엄마를 부탁해 (könyv; 2012)
Kyung-Sook Shin: Vigyázzatok Anyára!

„Szeress, amíg tudsz.” – Liszt Ferenc idézettel indul az általam valaha olvasott legmeghatóbb koreai könyv, amely 2012. december elején került a magyar boltokba. A szegedi Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából jutott el hozzánk Kyung-Sook Shin (1963- ) regénye, aki ráadásul az első koreai származású és egyben az első nő, aki a 2007-ben alapított Man Ázsia Irodalmi Díjat elnyerte a Vigyázzatok Anyára! (엄마를 부탁해 / Ŏmma rŭl put’ak hae) című regényével 2011-ben. E modern írás körül nem véletlen a felhajtás. A regény olyan mély lélektani visszaemlékezésekre épül, ami egy örökre elvesztett édesanya felé közvetíti a soha ki nem mondott szeretetet. A minden pillanatában megható könyv egy anyát, egy nőt, egy feleséget búcsúztat, miközben hozzátartozói bűntudattal telve emlékeznek vissza arra a személyre, akinek elvesztésével ébredtek rá annak valódi értékére. A regény Margaret Laurence The Stone Angel (Egy asszony élete) című regényéhez hasonlít, amely 2007-ben Ellen Burstyn főszereplésével kapott filmes adaptációt – bár a koreai regény ezt is magasan túlszárnyalja a dráma és mesteri szerkezete révén.

Az asszony, akit senki sem pótolhat

A 69 éves, öt gyermekes anya, Szonjo váratlanul elszakad férjtől a szöuli metróállomáson. A nő mindig is rosszul tájékozódott a fővárosban, beteg, ráadásul írni-olvasni sem tud, így szerettei aggódva indulnak megkeresni őt. A családtagok egymást hibáztatva, nagy veszekedések és önmarcangolások közepette kutatnak a nő után, akit úgy tűnik igazából sosem ismertek. A keresés kétségbeesett pillanataiban azonban gyermekei, férje váratlanul rádöbbennek arra, hogy mennyit is jelentett az életükben az ő odaadó keze, gondoskodása, amelyet kérés nélkül mindig megkaptak, de önfeláldozásáért csak haragos szóval, hálátlan elutasítással válaszoltak. A regényben öt fejezetben, öt különböző nézőpontból ismerjük meg az eltűnt nőt, így mint anyát, feleséget és szeretőt látjuk viszont, aki szegény származása ellenére mindig azon fáradozott, hogy gyermekeinek jobb élete legyen, de utolsó éveiben nem maradt más számára csak a magány, egy csapongó és nemtörődöm férj oldalán. Az elbeszélések tegező hangnemben íródtak, ami továbberősíti az emlékek és a tragikus jelen kuszaságában kétségbeesetten bolyongó szereplők önvádját, amint önön hibáikat, vétkeiket elevenítik fel az elveszett asszony kapcsán. A szomorú emlékek mellett a boldog, meghitt pillanatok is felszínre kerülnek,  amelyek olyan elementáris erővel ható érzelmi katarzist generálnak a regény során, hogy szem biztos nem marad szárazon. A könyvet mindemellett áthatja a koreai kultúra, a koreai család hagyományainak színes, ám eltűnőben lévő értékei. 

A regény szerkezete zseniális. A jelen pillanataival keverednek a múltba mélázó visszaemlékezések, amik szinte filmszerűen vetítik elénk a drámai jeleneteket, és így még átérezhetőbbé teszik az elveszett asszony hiánya során keletkező űrt. A szereplők a kutatás során, egy-egy helyszín, tárgy vagy érzés kapcsán repülnek vissza a múltba, majd újra a rideg jelenben kénytelenek szembenézni a kegyetlen valósággal, valamint eltűnt szerettükhöz, és egymáshoz fűződő kapcsolatukat is újra kell gondolniuk. Ráadásul az első elbeszélőnk Szonjo legidősebb lánya, az írói pályát választott Csihon, aki keretes szerkezetet teremtve visszatér a könyv végén is, és ő fogalmazza meg az egész család mély gyászát a legmegragadhatóbb formában. Ezzel párhuzamosan a halál, egy szeretett személy elvesztésének feldolgozása is elénk tárul, ami olyan valós fázisokban nyilvánul meg, hogy az olvasó is magáénak érezheti a művet, főleg, ha olyan szeretett személyt vesztett el,  – legyen az akár szülő, vagy nagyszülő-, akinek életében nem volt lehetősége kinyilvánítania háláját, szeretetét. Ez a regény több egy asszony életének történeténél. Ez a regény a megbánás, az elmulasztott, ki nem mondott hála és szeretett felett érzett bűntudat, a féltékenység, meg nem értés, az önfeláldozás és a vezeklés regénye, amelyben egy hétköznapi család, hétköznapi tragédiája olyan közelségbe kerül hozzánk, hogy lényegtelenné válik az, hogy Koreában történik. Helyszíntől, kultúrától függetlenül bárhol, bárkivel megeshet egy ilyen tragédia. A kérdés csak az, mennyiben tudunk majd elveszett szeretteinkre bűntudat nélkül visszaemlékezni, mennyiben vagyunk képesek érzéseinket addig szavakba és tettekbe önteni, amíg van rá lehetőségünk.

Man Ázsia Irodalmi Díjat ázsiai írók számára alapították, amely során az írók anyanyelvén, vagy angolul megjelent műveit jutalmazzák 2007-től kezdve. 2011-ben a dél-koreai születésű Kyung-Sook Shin kapta meg e díjat (regénye 2008-ban került kiadásra először Dél-Koreában), míg 2010-ben a kínai Bi Feiyu (a nálunk is megjelent film, a Sanghaji maffia forgatókönyvének írója) nyerte meg a díjat, a Three Sisters című művével. További díjazottak: 2009-ben Su TongThe Boat to Redemption (kínai) című regényével, 2008-ban Miguel Syjuco filippínói származású író Ilustrado című alkotásával, 2007-ben pedig Jiang Rong kínai író, a  Wolf Totem című művével nyert. (A 2012-es nyertes a későbbiekben dől el, de a döntősök között japán név is szerepel idén, mégpedig a hazájában Akutagawa-díjat is kapott írónő, Hiromi Kawakami a The Briefcase című alkotásával.) Mindenképpen szeretném elolvasni a korábbi díjazottak műveit is.

Fontos adatok

Vigyázzatok Anyára!
Eredeti cím: 엄마를 부탁해 / Ŏmma rŭl put’ak hae
Szerző: Kyung-Sook Shin
Fordította: Molnár Edit / Késmárki Anikó
Kiadó: Könyvmolyképző kiadó, Szeged
Magyar kiadás éve: 2012
Terjedelem: 248 oldal
Megrendelhető innen.

(Visited 149 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.