Psycho-Pass (TV-sorozat; 2012) ~ 01-02. epizód utáni benyomások
Kellemes meglepetés volt a Production IG új animéje, az idén ősszel indult Psycho-Pass. A valaki szerint fenomenális, szerintem kissé félresikerült 2011-es Guilty Crown franchise után úgy tűnik, megint visszaevez a stúdió ahhoz a komolyabb hangnemhez, ami miatt megszerettem anno. A Psycho-Pass első képsorai után nem mondom, bennem volt a félsz, hogy egy újabb GC színvonalat hoz majd, ami a gyönyörű animáció terén nem lenne gond, de én egy felnőttesebb, seinen cselekménnyel megáldott dologra várok már évek óta a GITS SAC és a Real Drive sorozatok alkotóitól. Hatalmas megnyugvással és csillogó szemekkel nyugtáztam: a GITS vonal, ha összetettségében nem is, de a hangulatot és a miliőt tekintve újjászületett a noitaminA programblokkjában. Hogy mit értek ezalatt? Mindjárt kifejtem.
GITS-es cukiság mesterfokon
Már a készítőkkel való szemezgetés közben megakadt a tekintetem Urobuchi Gen nevén. A zseniális író és forgatókönyvíró olyan felejthetetlen animéket tett le az asztalra korábban, mint a Fate/Zero, a Mahō Shōjo Madoka★Magica és a Phantom: Requiem for the Phantom. A Psycho-Pass talán ezekhez mérten kap majd 22 részben egy komplex és kemény történetet, vérbeli sci-fis drámával és egy élhetetlen utópiával szembeni lázadással. A sci-fi setting e történetben a jövőbeli Japánba visz minket, amelynek égig érő felhőkarcolói, futurisztikus készülékei, egy-az-egyben a GITS univerzumát idézik fel, a főszereplő egységről nem is beszélve. A GITS-hez hasonlóan, itt is egy jövőbeli bűnüldöző csoport tagjait ismerhetjük meg, a Public Safety Bureau (Társadalmi Biztonságért felelős Hivatal) kötelékében. A csoport ismertetése előtt érdemes a főszereplők küzdelmének teret adó társadalmat felfejteni. Az anime egy olyan utópiát vázol fel, ahol a Sibyl System nevezetű rendszernek köszönhetően megszűnt a bűnözés. Helyesbítek, a rendszer az embereket az alapján rangsorolja egy pontozási listán, hogy milyen mértékben jelentenek veszélyt a társadalomra nézve. Így társadalomellenes gyilkos indulatok, vagy bárminemű veszélyt, instabilitást gerjesztő gondolat megszületésével már közveszélyesnek minősül az adott személy, akit a Public Safety Bureau emberei (lényegében rendőrök), azonnal kezelésbe vesznek. E kezelés kétféle kimenetellel végződhet: ha nem ér el egy kritikus, visszafordíthatatlan szintet az illető, akkor egy elektromos sokkolóval hatástalanítják egy időre, majd átnevelő terápiára küldik. Ha azonban átlépi a kritikus szintet, akkor a rendszer feleslegesnek ítéli meg, és azonnal likvidálni kell. A bökkenő csak az, hogy a kiszámíthatatlan, emberi indulatoktól vezérelt ösztöneinket milyen alapon képes és milyen jogon egy számítógép osztályozni, hiszen már egy egyszerű felindultságból fakadó elborult pillanat miatt közveszélyes listára kerülhetünk! Egy programsorozat dönt tehát ebben a világban arról, hogy jogunk van-e az élethez. Az emberek pedig mechanikus robotokként végeznek a halálraítéltekkel, és még csak meg sem kérdőjelezik egy számítógép döntését, amit maga a Psycho-Pass segít. Akad azonban egy fiatal nyomozónő, aki másképp látja a dolgokat.
Végleges blokkolás tényleges bűnelkövetés előtt:
„Plastic Tac Tic, No one can go crazy anymore”
Tsunemori Akane (Hanazawa Kana) azon kevés diákok egyike, aki maximális egyetemi teljesítmény után, született zseniként bárhová felvételt nyerhetett volna ezen utópisztikus világ bürokrata rendszerében. Ő mégis egyedülálló módon, a Public Safety Bureau osztályát választja, ahol pályakezdőként ismerkedik meg munkatársaival, akik (meglepetésére) maguk is tiltó listán szereplő, bűnelkövető potenciállal bíró egyének. Első éles bevetésén a szótlan Kōgami Shinyát (Seki Tomokazu), és az idősebb vén rókákat képviselő, Aramaki Daisuke hasonmást (GITS karakter), Masaoka Tomomit (Arimoto Kinryuu) kapja társául. A lány ekkor szembesül a rendszer szívszorító és egyben embertelen oldalával, amint Masaoka ravaszsággal, Shinya hidegvérrel cserkész be egy elszabadult őrültet. A biztosíték ott csapódik ki, amikor az őrült által túszul ejtett lányt is közveszélyesnek minősíti a rendszer, mondván, az őt ért sokktól (pár perccel korábban megerőszakolták, megkínozták) hisztérikus rohamot kap. Tsunemori felettese utasításának és a Psycho-Passnak ellenállva megkíméli a lány életét, azáltal, hogy sokkolójával Shinyára támad. Megjegyzem, ez jogában áll, mint hivatalnok, mivel Shinya és tiltólistára került társai mind bármikor likvidálhatóak.
Valójában ők a „vadászkopók” Tsunemori pedig az új gazda, akinek felelnie és felügyelnie kell társai tetteit. A lány vívódását és a csapatba való beilleszkedését kíséri a további fontos karakterek bemutatása. Így ismerjük meg a tipikus nőcsábász Kagari Shuuseit (Ishida Akira), a leszbikus hajlamokkal megáldott szexi doktornénit, Karanomori Shiont (Sawashiro Miyuki), a szótlanul tsundere szépséget, Kunizuka Yayoit (Itō Shizuka) és Tsunemori felettesét, a mogorva buttler-san kinézettel bíró Ginoza Nobuchikát (Ginoza Nobuchika). Mindemellett már a nyitóképsorokban lehull a lepel Shinya jövőbeli nagy ellenfeléről, a tipikus master-mind bűnöző kilétéről, az albínó hajzuhataggal megáldott Makishima Shogóról (Sakurai Takahiro). Az ártatlanul őszinte és heves igazságérzettel megáldott Tsunemori előtt így igazi megmérettetés áll: meg kell találnia a helyét ebben a látszat békét és boldogságot nyújtó társadalomban, és küldetését új pozíciójában.
Minőségi komolyság alá Production IG
Műfaja sci-fi, akció és cyberpunk. Az utóbbi zsáner nem tudom mennyire teljesedik majd ki az első két epizód alapján, de MI-k szaladgálnak az utcán, kiborgokból is kijut egy-kettő, úgyhogy reméljük végre lesz egy hű alkotás is ebben a műfajban. Az animáció pöpec, a városképek teljesen a GITS SAC-ot hajazzák, például a második évadot idézte fel bennem ez és ez a kép (már csak Batō és Togusa kettőse hiányzik erről az utcaképről). Van azonban pár cuki dolog, ami megrontja a komoly összképet. Az egyik a kis Persona 4-es utánzatú Kuma rendfenntartó robothad. Viccesek, de valahogy nagyon bizarr hatást keltenek (meg lehet ugyan ideologizálni a jelenlétüket). A másik, az Tsunemori öltöztető brossa, ami digitalizált ugyan, de ilyen megoldást én a magical-girlös Sailor Moon óta nem láttam ruhacserére. Kinyitja a csicsásan masnis (rózsaszín és sárga ötvözetével ellátott) púderes cuccot, körbe rohangálnak a ruhadarabok, és kiválasztja az alkalomhoz illő öltözéket, és voalá, akár az utcán is megtörténhet mindez. Egyébként hatalmas ötlet az is, hogy egy teljesen hideg és személytelen lakásból egy pillanat alatt lehet princess rezidenciát varázsolni a csúcstechnikának hála. Ezek szép ötletek, csak éppen Tsunemori jellemét elviszik a cuki kislány irányába, holott egy pályakezdő, önmagát kereső, tragédiákkal szembenéző fiatal nő ő. Ezek az infantilis mozzanatok megzavarják nálam az összképet.
A karakterdizájn egyébként érdekes. A főszereplő lány cseppet sem az a tipikus édes szépség. Nála is, és több női karakternél is szokatlanul van a szem ábrázolva, ilyen megoldással még nem nagyon találkoztam. Azonban a férfiak igazi bishi felhozatalt nyújtanak, de jó pont, hogy van egy ötvenes karakterünk is, így talán nem lesz ez egy tipikus fanservice fogás a tinilányok felé. Az eredeti karakterdizájnt Amano Akira (Katekyo Hitman Reborn! alkotója) készítette, amit Asano Kyoji (Tokyo Marble Chocolate és Kimi ni Todoke 2nd Season) vitt át animére. A zenei felhozatal is szép, hangulatos, illeszkedik az anime világához. Ezt természetesen a Black Rock Shooter és a Guilty Crown óta befutott Supercelles Ryo készíti, az endinget pedig a GC óta fiktív fandomot teremtő Egoist énekli (megszokott érzelmes minőség). Már az opening magáért beszél, a dalszöveg lényegében összefoglalja a történet mondanivalóját és főbb konfliktusát. Ilyen például az, hogy gondolataink többé nem a sajátjaink, hanem egy gép monitorozza minden belső megnyilvánulásunkat. Nincs szabadság, önálló akarat, düh és téboly.
Úgyhogy le vagyok nyűgözve összességében ettől az animétől eddig, az első részekben a következő animékkel kötöttem össze fejben: a GITS SAC (képi világ, a setting, az utópikus világkép) , Guilty Crown (zene, animáció néhol), Witch Hunter Robin (a csapatos cool felállás és a fegyverekkel vívott csaták) és a Gai-rei Zero (csapat és fegyverek, plusz a sci-fi elem miatt). Nézni fogom tutira, remélem, sokaknak megtetszik majd, plusz, bízom benne, hogy nem fogják elrontani.
Pillanatképek / Screenshots [nggallery id=306]
Anime adatok
- Japán cím: サイコパス/Saiko Pasu
- Angol cím: Psycho-Pass
- Forgatókönyv: Urobuchi Gen
- Rendezte: Shiotani Naoyoshi
- Eredeti karakterdizájn: Amano Akira
- Karakterdizájn: Asano Kyoji
- Zene: Kanno Yuugo (& Ryo, Egoist, Supercell)
- Megjelenés: 2012
- Típus: tv-sorozat
- Terjedelem: 22 epizód
- Műfaj: sci-fi, akció, cyberpunk
- Stúdió: Production IG
- Hivatkozások: ANN (eng); AniDB.net (eng); MyAnimelist (eng); Hivatalos honlap (jp); Wikipedia (eng); Anime Addicts (hu)
