Little Busters! (TV-sorozat; 2012) ~ 01-03. epizód utáni benyomások

Little Busters!  (TV-sorozat; 2012) ~ 01-03. epizód utáni benyomások

Little Busters! / リトルバスターズ! / Ritoru Basutāzu! (TV-sorozat; 2012)
Little Busters! (TV-sorozat; 2012)

A Key csapat tragédiákkal teli visual novel életművét gyarapítja az októberben anime-sorozatot kapott Little Busters. Az Air és az Angel Beats! után számomra a Little Busters! a harmadik anime, amihez szerencsém lesz az alkotóbrigádtól. A korábbi kettő nagyon tetszett, a sokak által like-olt Clannad és Kanon azonban még mindig várat magára, de mindkettő ott pihen a képzeletbeli megnézendő listámon. Kíváncsian ültem hát le a Little Busters! első epizódja elé, méghozzá előre bespájzolt hype-faktorral feltuningolva. Vártam a könnyeket, a mély drámát, a felvezetés során felbukkanó gyönyörű jeleneteket. Mindebből kaptam ugyan egy csipetnyit, de végül kellemetlenül kapargattam össze a szétrobbant lelkesedésemből hátramaradt csalódottság morzsáit. Little Busters! Lesz-e belőled valami?

Baseball sztárok szellemirtók helyett

A cím alapján gyerekkorom nagy retro rajzfilmje, a Szellemirtók / Ghostbusters (1986) villant be, így vártam is a misztikumot, ami nem jött, de nem is baj.  Helyette egy iskolai dráma kellős közepében vagyunk, vagyis helyesbítek, egy iskolai vígjáték. Főszereplőnk a lányos hanggal és termettel megáldott Naoe Riki (Horie Yui), ki fiatalon árván maradt. Szomorú gyermekéveit négy fiatal dobta fel: a vezéregyéniségként is fura humoráról ismert Natsume Kyōsuke (Midorikawa Hikaru), annak heves vérmérsékletű húga – Natsume Rin (Tamiyasu Tomoe)-; a kendó bajnok – Miyazawa Kengo (Oda Yuusei) -; valamint a bodybuilder babérokra törő izomkolosszus – Inohara Masato (Canna Nobutoshi). A fiúk közötti erőfitogtatás és az első percek alatt látható tömeges verekedés miatt, amit Kyōsuke megérkezése tüzelt fel, teljesen a Pál utcai fiúk (Molnár Ferenc) vígjátékkal beoltott csatái jutottak eszembe (furcsa asszociáció, ugye?). A harcba Rin is beszáll, majd az a K.O.-val kiütött Masato összekaparása után Riki felidézi nehéz gyermekkorát. A nosztalgikus és bensőséges hangulatú snittek után visszaugrunk végül a jelenbe, ahol nagy dilemma előtt állnak fiatal barátaink. Közeleg az utolsó közös évük a középiskolában, sőt, a rangidős Kyōsuke már csak egy évet marad velük. Emiatt ötletes vezérünk egy emlékezetes dolgot akar alkotni. Mi is legyen az? Hát a Little Busters! baseball csapat!

Zöldfülű fiataljainkat egyből mély vízbe dobja a korábban csak a manga olvasás iránt elhivatott, mégis férfi bálványként körül rajongott Kyōsuke, aki már az első meccset is leszervezte. Csak egy bökkenő van. Egy valódi baseball csapathoz még öt főre lenne szükségük lurkóinknak. Ha három fiú van már, akkor kikkel lehetne kiegészíteni a létszámot? Természetesen lányokkal. A női domborulatokra éhes fiúk a lányos csivitelésre képtelen Rint vetik be, de küldetése Mission Impossible eredménnyel zárul. Ekkor határoz úgy csendes és törékeny Rikink, hogy a kezébe veszi az irányítást.  A későbbiekben öt csinos lányt hoz majd a Little Busters! kötelékébe: Kamikita Komarit (Yanase Natsumi), Kurugaya Yuikót (Tanaka, Ryōko), Nishizono Miót (Tatsumi Yuiko), Noumi Kudryavkát (Wakabayashi Naomi) és Saigusa Harukát (Suzuki Keiko).

Mi is a bajom ezzel az ártatlan tüneménnyel?

Unalmas (legalábbis az első epizód az volt). Aranyosan poénkodtak végig a fiatalok, éreztem néha az elborult Angel Beats! feelinget, de nem eléggé. Valahogy nem találta el az ízlésemet ez az anime, bár az első rész alapján nem szeretném teljesen leírni, de úgy érzem, nem volt ez egy erős kezdés. Első körben több olyan dolgot tudok megemlíteni, ami nem tetszett benne. Ilyen Riki hangja (egyértelműen hallható, hogy női hang) a karaterdizájn túl színes, túl extrémek a hajak, túl klisések a szereplők (Kyōsuke egyenesen olyan, mintha az Angel Beats! Otonashi-kunja lenne, csak pár évvel idősebb kiadásban, még a vörös haj, a szemekbe lógó frufru is stimmel), a grafika miatt pedig járna egy kis ejnye-bejnye a J.C. Staffnak, mert tudnak ettől ők még jobbat is. A Madhouse Btooom!-ja és a GoHands K-ja után éles váltást láttam a minőségben, és sajnos negatív irányba. De, hogy legyen valami pozitív is itt: az opening animáció és zene is csodálatos. Nagyon bájos lírai dalok szólalnak itt meg, amelyeket egy Rita nevű énekes prezentál. Aranyos a fiatalok közötti érzelmes viszony, ami leginkább Riki emlékeiből jön át a nézőnek, de valahogy végig nem tudtam szabadulni attól a furcsa érzéstől, hogy nekem túl gyerekes ez a setting. A rendező egyébként Yamakawa Yoshiki, aki a Hatsukoi Limited és a Baby, Please Kill Me! animéket rendezte. Annyira nem félek, hogy közepes anime lesz belőle, bár megijedtem, hogy 26 részes terjedelmet suttogtak az interneten. A forgatókönyvet Shimada Michiru írja, aki Dr. Slump és Dragon Ball animéken edződött (a nagy shōnen-fightos nyitójelenetre ezzel meg is kaptam a választ). Lebeszélni senkit se akarok róla, lehet, hogy csak nekem nem jött be, így első rész után. Az biztos, a Key animéket szokták szeretni a rajongók, amiket láttam, azok rendesen megkönnyeztettek, úgyhogy az esélyt megadom neki. Ha sikerül pozitívan csalódnom benne, vagy ha nem, így is-úgy is lesz még itt kiegészítés a későbbiekben.

Fejlemények az első epizód óta

02. epizód: Vannak fejlemények, amik felcsigáztak (pl.: Rikki narkolepsziája, ami azt jelenti, hogy bárhol-bármikor elaludhat szegény – ezt jól elmentették a második részre a készítők). Megismertük a hóbortosan ügyetlen Kamikita Komarit (Yanase Natsumi), aki boldogság-függő, baseballozni nem tud, de édesen csicsereg és próbálja Rint hozzászoktatni a lányokhoz (Rin olyan félénk, mint egy kiscica, egyenesen zavarba jön nő nemű társaitól). Egyedüli kellemetlenség a számomra még mindig az, hogy a karakterdizájn és a jellemek miatt úgy érzem, hogy egy újjászületett Clannad (vagy Air) ez, bár Riki más kaliberű figura egyre inkább, mint a korábbi hím főszereplők a Key-től. Mindenesetre a cérnavékony hangon csivitelő szinkronhangok a lányoknál eléggé zavaróak. Hátha megszokom (vagy megszököm). Nekem egyelőre túl sok ez a cukiság a lányokból.

03. epizód: Megjelent Kurugaya Yuiko (Tanaka, Ryōko), a tipikus éltanuló, szadista vénákkal bíró szépség, aki a tanórák helyett inkább lazulással tölti az időt. A született zseni elrabolja Rikkit, majd ellátja a baját Masatónak, és úgy dönt, csatlakozik ő is a Little Busters!-höz, mondván, ez szórakoztató időtöltés lesz a számára. Közepes epizód volt ez nekem, az előző jobban tetszett.

04-06. epizód: Fejlődő tendenciát mutat az animével kapcsolatos véleményem. Nem mondom, a női szinkronhangok kicsit zavaróak még mindig, de a klisés (meghalt bátyó, majd amnéziás trauma) történet ellenére nézhető és élvezhető. Aranyos, drámai történet ez, főleg, ahogy a karakterek személyes drámája is kibontásra kerül. A hangulat persze bekebelező, csak jobb lenne a véleményem még mindig a sorozatról, ha nem láttam volna már rengeteg ilyen ehhez hasonló felállást. Mindenesetre végig nézem. Tuti.

Pillanatképek / Screenshots [nggallery id=302]
Anime adatok
  • Japán cím: リトルバスターズ! / Ritoru Basutāzu!
  • Angol cím: Little Busters!
  • Forgatókönyv: Shimada Michiru
  • Rendezte: Yamakawa Yoshiki
  • Eredeti alkotó: Visual Art`s/Key
  • Eredeti karakterdizájn: Hinōe Itaru, Na-Ga
  • Karakterdizájn: Iizuka Haruka
  • Zene: Maeda Jun, Togoshi Magome, Miwa Manabu, PMMK, Orito Shinji
  • Megjelenés: 2012
  • Típus: tv-sorozat
  • Terjedelem: 26 epizód?
  • Műfaj: dráma, iskolai élet, romantikus, vígjáték
  • Stúdió: J. C. Staff
  • HivatkozásokANN (eng); AniDB.net (eng);  MyAnimelist (eng); Hivatalos honlap (jp); Wikipedia (eng); Anime Addicts (hun)
(Visited 124 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..