Na Hong-jin: Az üldöző / The Chaser / 추격자 / Chugyeogja (dél-koreai film; 2008)

Az üldöző / The Chaser / 추격자 / Chugyeogja (dél-koreai film; 2008)

Az üldöző / The Chaser aka 추격자 / Chugyeogja (dél-koreai film; 2008)
Az üldöző (dél-koreai film; 2008)

Régen írtam már ázsiai filmes blogbejegyzést (ha jól látom, 2011 júniusa volt az utolsó hónap, amikor csak keleti filmekről volt szó). Egy aktuális munka miatt belenéztem az idei Titanic Filmfesztivál felhozatalába, és beleestem a feltörekvő dél-koreai rendező és egyben forgatókönyvíró  – Na Hong-jin – eddig megjelent mindkét művébe: Az üldözőbe (2008), és A Sárga-tengerbe (2010). Mindkét alkotása a képernyő elé szegezett, és az sem mellékes, hogy olyan színészeket villantott fel a főszereplői pozíciókban, akik a premierek után kitüntetést kaptak alakításukért. A drámai, sötét, vérbeli thrillerek mentén talán Dél-Korea újabb mesteri rendezője fog megszületni Na Hong-jin személyében?

Versenyfutam az idővel

A frappáns, dramaturgiailag szenzációsan építkező mű Az üldöző (The Chaser), amelynek sikere két igen tehetséges színész vállán is nyugszik. Érdekesség, hogy a rendező a második filmjében is őket választotta a főszerepekre, csak éppen a jó és rossz oldalon cseréltek helyet. (Éppen e miatt is kapva kaptam az alkalmon, ha már van számomra best japán és kínai színész, akkor legyen kedvenc koreai színészem is; – név szerint Kim Yoon-seokról és Ha Jung-wooról van szó.) Egy pillanatig sem pihenő, kőkemény thrillerbe vezet be bennünket Na Hong-jin ezen első filmjében, amelynek főszereplője az ex-zsaru Eom Joong-ho (Kim Yoon-seok). A tipikusan szétverem a fejed, amíg ki nem bököd, amit akarok stílusú, senkiben sem bízó figura előző állásával eléggé ütköző új foglalkozást választ magának: momentán egy call girlökből álló, telefonos rendelésekre házhoz menő” prostituáltakat foglalkoztat. Azonban az eddig jól fizető üzlete igen rosszul megy, hiszen már két hölgyemény is eltűnt, mint a kámfor az alkalmazottjai közül. Az idegesen bagózó főhősünk pedig őrülten hajszolja az örömlány foglalkozás mellett egyedülálló anyát, Kim Mi-jint (Seo Yeong-hee), a köddé vált lányok helyére, és egy válogatós kuncsafthoz küldi el a nőt. Azonban hirtelen észreveszi, hogy a különleges kuncsaft volt eddig mindig az utolsó, aki eltűnt pillangóival találkozott. Eom Joong-ho abban bízva, hogy megtalálta a lányokat elcsábító rivális stricit, megbízza Kim Mi-jint, hogy jelezze vissza a férfi címét. A főhős előre iszik a medve bőrére, és nem vesz számításba egyetlen döntő tényezőt: a titokzatos ügyfél valójában egy elborult elméjű sorozatgyilkos (Ha Jung-woo ), aki kurtizánok között szedi áldozatait, és aki a legkegyetlenebb módon végez velük. Kim Mi-jin és Eom Joong-ho számára egy igen hosszú, félelemmel és kétségbeeséssel teli éjszaka kezdődik, ahol minden egyes pillanat, figyelmetlenség életet vagy halált jelent.

Jó zsaru, vagy rossz zsaru? Ez nem a CSI Helyszínelők!

Ha tragikusan is, de a villámsebességgel megoldott bűnügyi sztorik összes kliséjét zúzza szét a film, mindössze 128 percben. Itt a koreai rendőrségen káosz uralkodik, a fakabátokra a média megsemmisítő cápái vadásznak korábbi botlásaik miatt, egy piszkos múltú ex-zsaru félelmeivel mit sem törődve pedig tökölnek egy megoldatlannak tűnő rejtélyen, amiben egy már régóta körözött sorozatgyilkost kellene rács mögé juttatniuk. Felejtsük el azt, hogy a rendőrök pillanatok alatt lokalizálják az elkövetőt és annak lakhelyét! Itt reálisan húzódik el a végtelenségbe a céltalan kutatásokkal teli rendőri munka, miközben egyetlen ember veszi véresen komolyan a nyomozást: pont az az ex-nyomozó, aki minden hitelességét elvesztette, és inkább néznénk egy alvilági verőlegénynek, mint agyafúrt, detektív szimattal megáldott érző embernek. Bármilyen szívtelen tuskónak érezzük Eom Joong-ho karakterét, a férfi mégis igen erősen mutatja fel azt a megmaradt emberségét, a törődést, amihez még rendőrnek sem kell lenni.

Először maga sem hiszi el, hogy egy sorozatgyilkos játszóterére sétált be, majd ahogy lassan leesik neki a tantusz, egyre nő benne a bűntudat Kim Mi-jin miatt, aki váratlanul szintén eltűnik. Az érzelmi tetőpont a férfinál akkor üt be, amikor szembetalálja magát a nő alig 7 éves (gyönyörű!) kislányával (Kim Yoo Jung), aki felvágott nyelvével lopja be magát a nagyfiú szívébe. A kislány, a szerencsétlen nő veszélybe kerülése, egyre nagyobb kötelességérzetet ébreszt a főszereplőben (ezzel szemben a nyomozók csak a szenzációért hajszolják a gyilkost). A hihetetlen csavar az egészben, hogy a gyilkost már a film elején elkapja a főhős, és az elmebeteg srác még be is vallja tetteit a rendőröknek, csak éppen bizonyíték nincs ellene, így 24 órán belül kénytelenek elengedni a rendőrök, ha nem találnak semmi kézzel foghatót. Ezzel indul a nagy hajsza: Kim Mi-jin valahol félholtra verve, de még élve szenved, miközben Eom Joong-ho ugyanazt a környéket járja céltalanul, hogy meglelje a nőt. Erre csak 24 óra áll a rendelkezésére. 24 óra verekedéssel, sírással, drámával, és mindent megmozgató versenyfutással az idővel!

 A rendező, Na Hong-jin, kiforrni készülő stílusjegyei

Az eddigi két filmje (Az üldöző és A Sárga-tenger) alapján elmondható, hogy azonos archetípusokkal dolgozik a rendező: 1) van a nő, aki eltűnt, 2) van egy gyerek, aki  gondoskodást, védelmező szándékot ébreszt a főszereplőben, 3) a kutyák, legyenek emberevők, vagy illegális kutyaviadalok résztvevői, mindkét esetben egyfajta vadállatias ösztönt képviselnek. Végezetül maga a 4) főhős, aki lesüllyedt, romlott, valahol kettétört az élete, de akad egy utolsó reménysugár, amibe kapaszkodva jobbá teheti hibáit. Ezekre építkezve mutat be egy olyan Koreát a rendező, ami veszélyes, korrupt és nyüzsgő. Az üldözőnek azonban van egy óriási előnye A Sárga-tengerrel szemben: ez adta a tökéletes debütálást Na Hong-jin számára, mivel a film koncepciója, a véres és kegyetlen jelenetekkel kontrasztba állított hiteles érzelmek miatt, egy perc unalom nélkül nyert meg magának, míg második filmje a túlzott arányú akcióval vált néhol vontatottá, holott egy még komorabb felállást szemléltet, még szomorúbb befejezéssel. Az első filmje a kedvencem tőle, rengeteg díjat is nyert Ázsiában, a hollywoodi remake jogokat is felvásárolta a  Warner Bros., és elvileg  Leonardo DiCaprio főszereplésével lesz majd megfilmesítve, ki tudja mikor. A főhőst alakító Kim Yoon-seok is megkapta a legjobb szereplőnek járó kitüntetést, filmbeli őrült ellenfele (Ha Jung-woo) is zseniális, hiszen eszméletlenül hitelesen adja az őrült gyilkost, majd a teljesen másik végletű tragikus hőst A Sárga-tengerbenAz üldözőt Magyarországon a 2009-es Titanic Filmfesztiválon vetítették először. Mindenkinek ajánlom, aki egy ízig-vérig izgalmas krimit akar végig követni, töménytelen vérrel (a brutális jelenetek eléggé biztosíték kicsapóak), de meghatározóan mély emberi drámával a középpontban.

Film adatok
  • Címek: Az üldöző / The Chaser / 추격자 / Chugyeogja
  • Ország, megjelenés éve: dél-koreai film; 2008
  • RendezteNa Hong-jin
  • ForgatókönyvNa Hong-jin
  • Hossza: 128 perc
  • Műfaj: dráma, thriller, krimi 
  • Kapcsolódó linkek: Wikipedia (eng); IMDb.com (eng); Beyond Hollywood (eng); Rotten Tomatoes (eng); Hancinema (eng); Ázsiafilm (hun)
(Visited 313 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.