Helen Brooks & Iwasaki Yoko: The Billionaire Boss’s Secretary Bride (manga; 2010)

Helen Brooks & Iwasaki Yoko: The Billionaire Boss’s Secretary Bride

Helen Brooks & Iwasaki Yoko: The Billionaire Boss's Secretary Bride (manga; 2010)
Helen Brooks & Iwasaki Yoko: The Billionaire Boss’s Secretary Bride (manga; 2010)

Már meg se lepődök, amikor amerikai illetve angol romantikus regények (ponyvák) szerzőinek művével találkozom – bevallom, nagy gyűjtő voltam  szebb koromban -, de hogy mangák formájában is egyre többet adnak ki belőlük, az már valami. Az elmúlt egy hónapban három olyan mangát is találtam, amik ismertebb angol/amerikai ponyvaszerzők műveit adaptálja képregényre, ezek közül volt egy Helen Brooks-tól a The Billionaire Boss’s Secretary Bride.

Nyugati macsók női szíveket hódítanak

Ez a külföldi adaptálási hullám persze nem újdonság a ponyvák terén, nem is olyan rég írtam Donna Sterling Something Old, Something New regényének manga változatáról is, amit szintén a Harlequinsha kiadó dobott piacra Japánban. No, ez már egy újabb adalék infó a számomra. A legtöbb nyugati romance novel adaptációt ez a kanadai, eredetileg Harlequin nevű vállalat Japán kirendeltsége szüli, amelynek fókuszában egy kötetes mangák kiadása szerepel ismertebb angol/amerikai írók műveiből (nálunk is jelennek meg ilyen regények – képregények nem – például Debbie Macombertől vagy Heather Grahamtől). A kanadai kiadó ezt a tevékenységét az 1990-es évektől űzi Japánban. A cég jól is választott, amikor a brit születésű Helen Brooks (igazi neve Rita Bradshaw) alkotásait kezdte el “mangásítani”. Helen 40 éves korától, az 1990-es évek elejétől írja női célközönségének munkáit, amik egyébként teljesen lefedik a josei mangák világát, azzal a sokszor humoros szituációval kiegészülve, hogy tök furcsa egy ilyen adaptációnál az angol nevekkel kardoskodó manga főhősök látványa. Az ehhez hasonló mangáknál azonban egy baj van: nagyon nehéz esztétikus grafikájú művet találni ebben a kategóriában. A The Billionaire Boss’s Secretary Bride manga azonban külcsínre is csábos alakkal (szép grafikával) követi az angolszász ponyvák jól bevált receptjét.

Hogyan legyek a milliárdos főnököm szeretője?

Vállalati románc főnök és titkárnő között – nem új elem a josei mangák univerzumában. Az már igen, hogy a szereplők pár csöpögős pillanatot és a japán sorstársakkal ellentétben képtelennek tűnő reakciókat mutatnak be (túl érzelgős alfahímek, váratlan egymásra találás, stb – bár ezek is meg vannak a japán női mangákban). Persze ez a felállás nem tudja felülmúlni a Midnigth Secretery-t Ohmi Tomutól, de azért kellemes nosztalgiát ébresztett fel (nemcsak mangák, hanem más ponyvák iránt is), no meg a grafika is egész jó ahhoz, hogy az ember lánya elmerüljön benne. A főhősök mondhatni tipikusak: adott Gina Leighton nevű titkárnőnk, aki titkon régóta szerelmes nőcsábász főnőkébe, Harry-be. A pasi érdeklődése a nő felé természetesen csak a munka keretein belül érvényesült mindig is. Ginának már elege van az egyoldalú érzéseiből, így úgy dönt, hogy kilép a cégtől és új munkahelyet keres. A búcsúztató estjén azonban valami történik. Harry szokatlanul figyelmes vele. Meghívja vacsorázni, majd a lakására invitálja. Közben mély beszélgetésbe merülnek egymás szerelmi életét tekintve. Ginának talán ez az utolsó esélye, hogy megfogja magának jóképű, házasság ellenes főnőkét, aki a munka és futó kapcsolatok talaján érzi magát biztonságban, de ha szembe jön vele a szerelem…

Jó, tipikus női álom, hogy a menő és dúsgazdag, szívtelennek tűnő, de valójában kedves főnökünk karjaiba vegyen minket, és csókokkal plusz észbontó esküvővel ajándékozzon meg bennünket. A pénz fontossága helyett pedig jól adják el Hamupipőke örökké érvényes slágerét: a szegény lány érző szíve mindig megtalálja az utat az elérhetetlennek tűnő hercegéhez. Akik szeretik vagy szerették a hasonló felállású regényeket, azoknak ajánlom személyes gyűjteményemből a következő szerzőket és alkotásaikat: Christina Dodd (Szenvedélyes szerető), Kinley MacGregor (A csábítás mestere vagy a Vágyak vonzása), Gayle Callen (Az űrnő testőre) vagy Jude Deveraux Bársonyos sorozata.

Ui.: Iwasaki Yoko rajzolta a mangát, és ha jól látom, több ehhez hasonló projecten dolgozott/dolgozik jelenleg is. A grafikai stílusa nagyon tetszik, a borítói tipikus rózsaszín felhős, szirupos szerelmet sejtetnek, de én vevő vagyok a munkáira. Legalább szép rajzokat nézegethet az ember, miközben egy újabb álomvilágba lép. Végeredményben, ezekre a romantikus sztorikra bőrszíntől, kultúrától függetlenül mindenki kíváncsi. A japán nőknek talán azért lehet még vonzóbb, mert az amerikai avagy angol pasik teljesen más temperamentumúak, mint a japán férfiak (oké, idealizált férfiképekről beszélhetünk ténylegesen, ami szerintem nem mindig esik egybe egy japán és egy európai nő elképzeléseiben). A kanadai kiadó japán nyelvű weboldala pedig igen csak azt sugallja, hogy óriási kereslet van az ilyen alkotásokra a japán nők körében.

Kapcsolódó linkek az 1 kötetes mangához: Baka-Updates Manga (manga); Helen Brooks-ról (Wikipedia); OtakuWorks (manga); Manga Here (manga); Manga Reader (manga); TenManga (manga); Book Depository (Helen Brooks eredeti regénye); A Harlequin kiadó hivatalos japán oldala (jp)

(Visited 66 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..