Hiroki Endo: Eden: It’s an Endless World! (manga; 18 kötet; 1998-2008)

Hiroki Endo: Eden: It’s an Endless World! (manga; 18 kötet; 1998-2008)

Hiroki Endo: Eden: It's an Endless World! (manga; 18 kötet; 1998-2008)
Eden: It’s an Endless World! (1998-2008)

Az igazán jó cyberpunk manga ritka – vagy csak én találkoztam kevés olyannal, ami ennyire megfogott volna – a GITS, Wind named Amnesia, Akira után nem gondoltam, hogy lesz olyan hosszú manga, ami ennyire függővé tud tenni. Hiroki Endo nemcsak realisztikus grafikájával, néhol obszcén, brutálisan nyers erőszakával ragadja meg az olvasót, hanem tudományos, filozófiai fejtegetéseivel, amiket főhősei szájából élhetünk meg. Manga sorozata, az Eden: It’s an Endless World!, amelyet már sokan ajánlottak, a Mondóba is készült róla cikk, de véletlenül pont most ért olyan impulzus, hogy fogtam magam, és végre elolvastam. Nem csalódtam. Sőt!

Endo Hiroki mint egy Murakami figura?

Amit elsőre kiemelnék, az a szerző gondolatisága, amely kőkeményen átjön a fejezetek során, bónuszként pedig minden manga kötet végén olvashatunk rövid személyes esszét a mangaka életéről, gyerekkoráról. A saját életét a „buborék gazdaságtól” kezdve (olyan időszak volt Japánban, amikor számtalan munkahely jött létre, az emberek megállás nélkül dolgoztak, majd egyszer csak a rohamos fejlődést hirtelen recesszió, munkanélküliség váltotta fel), iskolai évein át, házaséletéig mutatja be gondolatait, amik nemcsak az ő személyes életszemléletét tükrözik, hanem a japán társadalom egy rétegéjét is. Ez a megfigyelés hol egészen obszcén, hol szomorú, drámai, hol sokáig egy életcél nélküli embert tüntet fel, aki személyiségével teljesen Murakami Haruki karakter is lehetne.

Érdekes volt a mangaka azon gondolata a sok közül, hogy a bennünk lévő érzelmi űrt próbáljuk kitölteni a képregényekkel, animékkel, – a szerző egyébként az NGE-vel volt így. Olyan érzelmi impulzusok érnek bennünket egy-egy mű olvasása során, hogy a végére szinte túlcsordulunk, úgy érezzük ebben benne vagyunk Mi is, a Mi életünkkel, hétköznapi drámáinkkal, egyéni tragédiáinkkal. Úgy érezzük valahogy teljesebbé válunk egy-egy ilyen alkotás nyújtotta utazás során, így mire a végére érünk telítődünk. De ettől függetlenül fogunk a jövőben mangát olvasni. Én is ugyanezt éreztem az NGE anime megnézése után, akkora katarzist éltem át akkor, hogy úgy gondoltam még egy ilyen animével tuti nem fogok találkozni, és nem is akarok, úgy éreztem ez a „csúcs”, itt kész, nincs tovább. Mégis pár hét múlva megint a gép előtt találtam magamat, és újabb alkotásokat néztem, ismertem meg. Ironikus módon ez az anime/manga ipar nagy mozgatórugója is. Valamilyen szinten függővé teszi a rajongóit egy-egy ilyen mestermű bedobásával, ami anyira sokkol, egyediségével megráz, elgondolkodtat, hogy óhatatlanul is vágyom per pillanat arra, hogy azt az érzést újra átéljem. Ez most sikerült is az Eden: It’s an Endless World! oldalain keresztül.

A Bosszú mókus kereke

Éppen kreatív kedvemben vagyok, így a sorozat alcímét (It’s an Endless World!), akár It’s an Endless War & Revenge-dzsel helyettesíteném. Az egész manga sok mindenre koncentrál az egyéntől a Föld népességének megélhetéséig, de mivel vezetők irányítják a társadalmat, így az egyének cselekedetei igenis meghatározóak lehetnek az emberiségre pl.: globális felmelegedés, környezet szennyezés, háborúk. Az egész manga maszkulinitásra helyezi a hangsúlyt, a férfiak erejére fókuszál, akik folyamatos bosszúval szítanak háborúkat, legyen ez akár egyéni, vagy nemzetközi konfliktus. Egy dolog lenne képes összefogni az emberiséget ebben a káoszban: ha közös veszéllyel néznek szembe.

Ölsz, vagy téged ölnek meg. Kenji a rettenthetetlen.
Ölsz, vagy téged ölnek meg. Kenji a rettenthetetlen.

A nem is olyan távoli jövőben egy gyógyíthatatlan vírus tizedelte meg az emberiséget, de a közhiedelemmel ellentétben, ez a vírus nem végzett mind a 6 milliárd emberrel, holott a medúza-szindrómához hasonlóan kővé változtatja a fertőzötteket. A túlélők között van Elijah Ballard, 15 éves srác, aki a kietlen vidéken barangol robosztus robotjával Cherubimmal. A fiú Dél-Amerika drog bárójának, Enoia Ballardnak a fia, csak a férfit éppen elhagyni szándékozó feleségét – Hannát, és gyermekeit Elijaht, Manát megtamádták a férfi ellenségei. Hannát és Mannát sikerült foglyul ejteniük, de Elijah megmenekült. Azóta kitartóan keresi édesanyját és kishugát, csak nem tudja, hogy az emberrablók az Új Világ legkegyetlenebb diktátorai közül kerülnek ki, a Propater szervezetéből, akik a világ nagy részét már hatalmuk alá hajtották. Elijah ártatlan gyermekből lassan gyilkolni is képes, bosszúszomjas férfivá érik, aki apja hibáit elkövetve lép a szenvedés ösvényére, míg édesapja a Propatert akarja elpusztítani.

Háború, éhezés és a mindent mozgató emberi vágyak

Hatalomvágy, bosszú, féltékenység, önzőség, bűntudat. A cyberpunk környezetben induló történetben minden van az emberi bűnök lajstromából. Az első kötet Enoia és Hanna kettősével indul, akiket gyermekként „űznek” ki saját Édenükből (Paradicsomukból), ahova a vírus elől menekültek. Miután Enoia apja betör az életükbe és végez gondviselőjükkel mint a Propater egyik fejese, Enoia megöli saját apját. Ettől kezdve az élete örökös gyilkolás, bűnök elkövetésének sorozata, amiből Hannának már elege van. Enoia miatt kerülnek veszélybe közös gyermekeik, sőt miatta hal meg első szülött lányuk, Gina is. A történetben mindig múlt és jelen között ugrálva ismerjük meg a karakterek mélységét. A ártatlan Elijah teljesen ugyanolyan lesz mint az apja, csak őt a gyilkolási „kényszer”, a kegyetlenség, szeretteinek elvesztése önpusztításba űzi.

Elijah első komoly leckéje az élettől. Ha embert ölsz, lehetsz bárki, megtorolják rajtad.
Elijah első komoly leckéje az élettől. Ha embert ölsz, lehetsz bárki, megtorolják rajtad.

Elijah teljesen esendő karakter. Csodálkozó szemekkel kerül bele a nemzeti-etnikai konfliktusok, gengszter bandák közötti harcok, gerilla akciók közepébe, ahol szerelmes lesz, először öl embert (ebben különösen profi lesz), és teljesen ösztönei, érzelmei irányítják. Az egész mangát áthatja ez az emberi ösztön harc: harc az élelemért, a szeretteinkért. Míg a világ egyik felén mindenki dúskál a pénzben, a biztos megélhetésben, addig a világ másik felén (Afrikában, Indiában) háborúk dúlnak, éhezés, ártatlan fiúk halnak meg. Rasszizmus, prostitúció, génmanipuláció, hackerek, gerillák, mecha robotok, politikai játszmák, média manipulációk világa ez, amelyben a kis 15 éves srácnak hamar kemény, és kegyetlen férfivá kell válni. Szerencsére nemcsak az ő jelleme teszi letehetetlenné a mangát. Ott vannak vissza-visszatérő bajtársai, akik meghatározzák a történet menetét.

A meghatározó főbb karakterek
Sophia, a kiborg testbe bújt szuper hacker nő.
Sophia, a kiborg testbe bújt szuper hacker nő.

A semmi közepén kóborló Elijah első találkozása egy furcsa szervezet három profi harcosával történik, akik a Nomad nevű, Propater ellenes csoport tagjai. Vezetőjük Colonel Khan, aki öreg kora ellenére kegyetlen ex-katona, mégis különös érzelmi szálak fűzik másik két társához, a japán származású, igazi gyilkológép Kenji-hez, és a szuper hacker, kiborg kislány testében élő Sophiához. Sophia érdekessége, hogy egy matek-számítástechnika zseni lány volt, de az élete nagyon félresiklott. Meggondolás nélkül feküdt le férfiakkal, majd 8 gyereknek adott életet, akiket szívtelen el is dobott magától. Egyedül 8. gyermekéhez fűzték anyai érzések, amit akkor tapasztalt meg először, mikor kiborg testet kapott.

Kenji bonyolultabb eset. A hidegvérű gyilkos srác legyőzhetetlen a harcban, akár egy maga is képes likvidálni egy raj felfegyverzett katonát. Érzéketlennek tűnik, de nem az. Bátyját Khan ölte meg, így a fiút mérhetetlen bosszúvágy fűti a férfi felé, amit a küzdelmek él ki, mégis furcsa kötelék alakul ki közöttük, mintha ő lenne a pótbátyus a számára. Sophia pedig a megnyugtató anya. Kenji lesz az, aki a sok gyilkolás közepette rájön arra, hogy ölni könnyebb, mint emberi életet menteni, ez okoz is neki némi lelki válságot egy-egy küldetése során.

Főleg Elijah életében fontos szerepe lesz egy sötét bőrű, kemény nőnek, a prostituált Helena Montoyának. Miután a fiúnak nincs hová mennie, a nő fogadja be borbélyába, és pincérfiúként „dolgoztatja”. Ők egyébként a fent bemutatott Nomad tagok egyik bevetésén ismerkedtek össze.

Rajtuk kívül számtalan sorsot ismerünk meg, és annak ellenére hogy számtalan ember vére tapad a kezükhöz, valahogy a múltjuk ad nekik egy fajta mentséget arra, amit tesznek. Számtalan karakter között vannak persze velejéig romlottak is, az idealista, jobb világért harcoló szereplők mellett, akik sorra halnak meg (sajnos).

Kemény, elgondolkodtató manga volt, a történet először furcsán indult. Az első pár fejezet tele volt tudományos, a vírus természetét illető magyarázatokkal, ami egy fáradt agynak nem éppen kecsegtető kezdés. De aztán a tudományos fantasztikus oldal kellő arányba került az akcióval, az érzelmekkel (azért romantika van benne a nyers testiség kiegészítőjeként). Érdekes volt a Wind named Amnesiára hajazó kezdés. A kietlen táj, holttestek, tönkrement robotok hevertek mindenütt, ember sehol, mintha mindenki meghalt volna. Aztán előkerül egy tank, a benne üldögélő két katonával és hacker lánnyal. Nem a high-tech környezet dominál, mint a GITS-ben, inkább a világvégét idéző, korunknak megfelelő gettók, kuplerájok adnak hátteret a karaktereknek. A katonai indítás után pedig átkapcsolunk a nagyvárosi gengszter létbe. A gettóban fehérek, feketék kiborg testtel harcolgatnak, nincs nagy fényűzés, max a milliárdosoknál. A grafika pedig ezt eszméletlenül jól tálalja. A 18. kötet végére még jobban felfejlődik, és fantázia ügyében sincs híján a látványvilág.

Egyszóval mesteri, az utolsó fejezetekig nem is sejtjük, hogy mi van Enoia és Propater közötti viszály hátterében, mi ez az új vírus, és mi lesz az emberiséggel a macska-egér játék közepette. Zseniális, különleges, emberi és annyi mindenféle érzést át lehet élni az oldalak során, a pszichológiai drámáktól kezdve egészen a halál, veszteség érzéséig. Egy állandó körforgás ismétli önmagát: a gyengék szenvednek, az erősek kegyeinek kiszolgáltatottak, az elégedetlenek mindig harcolnak, lázadnak, ölnek. Megölik egy család apját, akinek a fiú bosszúból fegyvert fog, hogy igazságot szolgáltasson. Pedig a gyilkosság nem megoldás semmire. Hiroki Endo ezt mind belesűríti hősei kalandjaiba, személyes küzdelmeibe. Egyszerre üzenve az egyénnek, az emberiségnek.

Képek a mangából [nggallery id=194]
Manga borítók [nggallery id=193]
Manga adatok
  • Eredeti cím: 伊甸园
  • Angol cím: Eden: It’s an Endless World!
  • Történet: Hiroki Endo
  • Grafika: Hiroki Endo
  • Kiadó: Kodansha
  • Magazin: Afternoon
  • Terjedelem: 18 kötet (befejezett)
  • Megjelenés: 1998-2008
  • Célközönség: seinen
  • Műfaj: akció,pszichológiai, sci-fi, cyberpunk, dráma, tragédia, filozófiai, pszichológiai
  • LinkekWikipedia (eng); Baka-Updates Manga (eng);  MAL (eng);  ANN (eng);  TenManga (eng); Bookline (hun)
(Visited 313 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .