Range Murata: Robot (oneshot collection of mangas; 2004; 10 kötet)

Range Murata: Robot (oneshot collection of mangas; 2004; 10 kötet)

Range Murata: Robot (oneshots collection of mangas; 2004; 10 kötet)
Range Murata: Robot (2004; 10 kötet)

Gyönyörűen színezett oldalak, bizarr történetek, vérfagyasztó vallomások több száz oldalon át egy 10 kötetes manga sorozatban, amelyben különböző stílusú mangakák alkotásai sorakoznak egymás után Range Murata gyűjtésében. Itt a halál, a robotok uralta jövő, a fantasyba illő mészárszék is feltűnik, egy kis Mátrixos, egy kis Kill Bill-es remixszel egyetemben. Sanbe Keitől kezdve a horror nagy mesterei is felsorakoznak a lapokon, mint Abe Yoshitoshi vagy Asada Hiroyuki. Az ismertebb mangakák mellett azonban számtalan ígéretes tehetség is feltűnik, akik a dj, hentai mangák világából csillantják meg tehetségüket.

Szürreális futurizmus

A különböző rajzstílusok igazi csemegéül szolgálhatnak e csodaszépen illusztrált képregényben, avagy Artbookban. Az egyszerű, vízfestményszerű, pasztelles képektől kezdve, a legapróbb részletekig kidolgozott digitális képekig, ceruza rajzokig minden megtalálható benne. Minden egyes történetben van valami szomorkás csavar, mint a kietlen sivatagban vándorló kislány, aki elpusztult mai világunk maradványait fedezi fel. Vagy ott van a kannibalizmustól áthatott, legmegrázóbb jelenetsor a mangában, mikor az emberek emberi húst fogyasztanak, és egy hentes műszakváltásának lehetünk szemtanúi. A morbid humor sem marad ki, a sci-fibe, vagy krimibe illő akciójelenetekkel egyetemben. Igazi vizuális orgia az egész mű, szinte szokatlanul erős művészi, filozófiai felfogással áthatva. Még nekem is újra kellett olvasnom a pár oldalas történetek közül egyet-kettőt, hogy megértsem mi a lényeg. A természet pusztulása, és az emberiség kihalása egyértelműen a központi témája az első kötetnek, az egyik történet pont két lányt mutat be, akik becsapósan régi emberi ruhákban fedezik fel a romos világ hagyatékát, majd visszamennek a high-tech, gépek uralta birodalmukba, ahol a többiek bolondnak nézik őket különleges öltözetük miatt. Vagy volt egy érdekes sztori, amiben a színekkel játszott a készítő. Vajon milyen lenne ha egy szóra eltűnne az életünkből az összes szín, mert a nővérünk úgy parancsolja?

Alkotók és munkáik

A manga 1 kötetét lehet megcsodálni egyelőre virtuálisan, de már így is számtalan kedvenc alkotót szemeltem ki magamnak belőle. A grafika se semmi, amit a röpke 20 történet láthatunk, amiknek a folytatásai a következő kötetekben jelennek meg. Az általam letöltött változatban Artbookba illő képsorokkal kezd Range Murata, egy fiú-lány páros tikkasztó nyári melegben való motorozását ábrázolja 4 oldalon, minimális panelekkel. A stílusa annyira jellegzetes: aprólékos, digitális színezés, le sem tagadhatná hogy ő alkotta. Ez a Groundpass Drive (1.) alcímet viseli. Horror mangája a Bitch’s Life Illustration File és hétköznapibb története a  Formcode. Aki animékből ismeri jobban a stílusát, az a Last Exile, a Blue Submarine No.6, a Shangri-La, a Solty Rei dizájnjában fedezheti fel egyedi stílusát. A karakter dizájner egy rendezői pozíciót is tudhat magának az Ani-Kuri 15 8. alkotását készítette ő.

Range Murata: Groundpass Drive (1.)
Range Murata: Groundpass Drive (1.)

A második sztori a Picnic (2.), Naruko Hanaharutól, ez a fentiekben jellemzett kissé yuri színezetű kiruccanásról szól, két high-tech világban élő lányról, akik felfedezik a rég romos emberiség földi maradványait. Ő az ismert, és elég népszerű vígjáték mangának készítője, a Kamichu! (2005) megalkotója, vagy egyéb művei még: Pretty Cat! NeneNoisy Girl. Elég sok hentai mangát is készített, ez a fanservice oldaláról meglátszik szintén színes, digitális rajzain. Ártatlan története elsőre jópofának tűnik, de aztán egy kis keserédes szomorúság keveredik bele a végébe.

Picnic
Picnic (2.) – Naruko Hanaharu

Harmadik, eléggé misztikus, és egyedi rajzstílust képviselő művész Hiroyuki Asada, a Tegami Bachi megalkotója. Már ebben a röpke 11 oldalas alkotásában feltűnik ismerős, fantasys, sci-fis stílusa, gyönyörű pasztell színekkel variálva, hol a kék, hol a szépia dominál. Ez a mozitekercses epizód, mikor a sivatagban egy kislány talál egy filmtekercset a régi időkből. Az epizód címe: Pez & Hot Srawberry (3.).

 Pez & Hot Srawberry (3.)
Hiroyuki Asada: Pez & Hot Srawberry (3.)

Az Angels at the Planetraium (4.), már klasszikusabb manga formát mutat. Ez Sho-U Tajima műve, ami bizarr, kicsit Kaori Yukira emlékeztet a horrorisztikus stílusa (bőrszerkős macsósan szép pasi, angyalok, brutalitás). A stílusa egyszerű, mégis aprólékos, nagyon erős tónusokat használ, de sok fehér részt hagy ki az apró panelek hátterében. Művei: Brothers (1990), Neo Devilman (1999); Tajuujinkaku Tantei Psycho (1997).

A következő sötét lelkem kedvenc darabja volt, Mami Itou hihetetlenül realista, egyben szürrealista, nagyon dúrván erotikus műve, a kannibalizmussal foglalkozó Carogna (5.), ami egy európai környezetben játszódó röpke horror. Imádtam a rajzait, azt a firkaszerű egyszerűséggel, mégis hihetetlen pontossággal felvázolt szexi karaktereit (szexualitás itt hág a tetőfokra, szó szerint). Olyan Hannibál Lecter feelingű a műve. Alkotásai: Pilgrim Jager (2002), Super Street Fighter II X Gaiden, stb.

Garogna (5.)
Mami Itou: Garogna (5.)

Yoshitoshi Abe lenyűgöző grafikájú (CGI, színes) Wastelandje (6.) keveréke a fantasynak, a sci-finek. Zöldes árnyalatú, sárkányokkal harcoló, haldokló karaktereiről le sem tagadhatná, hogy a Haibane Renmei alkotója ő. Ismerős lehet még, a NieA_7 (2000), és a NHK ni Youkoso! (Novel) műveiről, no meg a Texhnolyze, a Serial Experiments Lain animék karakter dizájnjának megalkotásáról. A kötetben található fantasy sztorija lehengerlő erővel közvetíti az érzelmeket, mint egy kalitkába zárt szörnyeteg utolsó fellobbanása az életben maradásért csillan fel a szemünk előtt. Minden egyes képkocka mintha külön mestermű lenne, annyira jó anatómiailag, és annyira kifejező érzelmileg. Gyönyörű, imádom a stílusát.

Wasteland (6.)
Yoshitoshi Abe: Wasteland (6.)

A There Goes Suzume Robo!! (7.) egy elképesztően morbid humorú sztori, kitől mástól, mint Sabetől. A 41 éves korában elhunyt mangaka, egy jövőből jött veréb robot küldetését parodizálja, akinek főszereplőnőnket meg kell mentenie egy óriás galambtól. Eszméletlenül agyament, a grafika is egyszerű, digitális és színes ugyan, de nagyon gyerekes karakterek jelennek meg nála. Hát ennyit még nem nevettem röpke négy oldalon.

A következő a Hemohemo (8.) című rövid darabka, eszméletlenül édes kislányokkal, akikre egy furcsa kis lény tapad rá, vagyis egyik hősnőnkre. A 6 oldalas sztori a cukiság a köbön, egy csöppnyi ecchivel, úgyhogy pedomacik vigyázzatok. A megmosolyogtató sztori a röviden csak YUG-ként nevezett mangakától származik, az ő műve még a Watashi no Oniichan cukorfalatság, komikummal a felnőtt férfiaknak szánva.

Oputon
Okama: Oputon (9.)

Az Oputon (9.) egy eléggé hmm szexi, furcsa virtuális világban játszódó rövid sztori, amiben egy csini leányzót elégít ki egy furcsa lény (lényegében egy ágy és egy paplan XD), a végén látjuk hogy az egész nem valóságos, csak egy 3D-és utazás a lány fantáziájában, ami hát elég perverz. A grafika egyébként nagyon bejövős, a vége teljesen sci-fis hangulatú. Ezt OKAMA készítette, a lolicon koronázatlan királya, művei többek között: Useless BeautySchool (OKAMA)Hana Fuda.

Maeshima Shigeki : Dragonfly (10.)
Maeshima Shigeki : Dragonfly (10.)

A Dragonfly (10.) a kedvencem megintcsak, mind grafikailag, mind történetileg. Olyan Kill Bill-es kaszabolós, bosszúállós rövid sztori, egy szexi, bögyös hősnővel, aki eszméletlenül jól van megrajzolva. Az egész cselekmény pörög, irtó mozgalmas panelek követik egymást. Digitális, színes, rendkívül kidolgozott munka, Maeshima Shigekitől (asszem amint tehetem lecsapok a többi művére is, ilyen eszméletlenül jó grafika kell!). Művei: Tatakau Shisho to Koisuru Bakudan (2008), Léquios (2008), Durandal – Fukyuu no Yaiba. A Book of Bantorra karakter dizájnere is ő volt! Azt a sorozatot is imádtam. ^^ Úgyhogy megtaláltam a Nagy Őt manga rajzolóban.

A Dream of the Empty Cage (11.) a kötet legártatlanabb, legédesebb darabja. Az aquarellel festett képek egy kisfiú egy kislány tüneményes meséje, mindössze négy oldalban. Inkább egymást követő rövid képsorok ezek, pár mozdulattal, és a szabadság igézetével. A szép de egyszerű alkotást Miggy készítette. A bűbájos történetbe sok mindent bele lehet magyarázni még, de egyszerűségében is értelmezhető, még ha kissé szimbolikusnak tűnik is.

A Biting Summer Play (12.) nemcsak látványvilágában különleges, hanem a története is elég komoly, szomorú. A szintén vízfestékkel színezett rajzok pasztelles szürke, barna, vörös színekkel játszik. A történet egy szerető testvérpárról szól, ahol a kisfiú kishúgát óvva gondozza, míg szüleik meghaltak. A Yasuto Miura rajzolta történet keserű szomorúsággal ér véget. Halál, egy hozzátartozó elvesztése, minimalista ábrázolással, és gyönyörű képekkel ábrázolt sztori nagyon szívfacsaró. A mangaka további művei: Hanakui GentoukiEnjigakari. (A mangaka a dj mangáiról ismert, inkébb hentai műfajban nyomul, de szerintem lenne kereslet rá ha tudna ilyen megható sztorikat gyártani.)

Biting Summer Play (12.)
Yasuto Miura: Biting Summer Play (12.)

A Sedouka (13.) megint csak egy lolis, de vérbeli fantasy sztori, egy hercegnőről, aki gonosz szörnyek elől menekül. Azonban van egy testőre, akit mindenkinél jobban szeret. Ez a testőr valójában a üldözői beépített embere, de valami miatt nem öli meg a hercegnőt, mikor lehetősége lenne rá. Az újabb digitális, szépséges rajzok mellett a hagyományos technikákkal szemben megfigyelhető itt pár tradicionális japán motívum, ugyanakkor a hősnőt leszámítva a többi karakter inkább egy amerikai, vagyis inkább a nyugati képregények világát idézi, még a színes hátterek is. A történet Shin Nagasawa készítette, aki Jason Games álnév alatt dolgozott a  Final Fantasy IX (2000)-en és a Parasite Eve (1998)-en.

Shin Nagasawa: Sedouka (13.)
Shin Nagasawa: Sedouka (13.)

Ebony & Ivory (14.) Suzuhito Yasuda mangája, ami a bevezetőben említett színekkel való játékról szól. Fekete-fehér, egyszerű vonalvezetéssel készült, fanservice-szel a köbön, csak csini tinilányok szerepeltetésével. A lényeg, hogy egy szobalény mutatja be űrnőjét, és annak testvéreit, valamint űrnője furcsa kívánságát: ne legyenek színek a házban. A pályakezdő mangaka 19 éves kora óta rajzol, és Range Murata inspirálta. Elsősorban novellákhoz készít illusztrációkat, mint a Durarara!! (Novel) vagy a Kamisama Kazoku (Novel) is az ő keze munkáját dicséri. Illusztrátorként dolgozik, valamint logókat is készít cégeknek.

Ugetsu Hakua Primary Color Book-jában (15.) 4 db original artot vonultat fel, CGI képekkel, az ő szintén egyedi stílusában. Ő doujinshi körökben mozgolódik elsősorban, például a Burst Angelhöz gyártott ilyen célzatú képeket korábban.

Haccan: Eventyr (16.)
Haccan: Eventyr (16.)

Az Eventyr (16.) újabb különleges alkotás. Ismét egy fantasy sztori, amelyben egy boszorkány testvérpárt ismerünk meg, akik születésük óta az erdő mélyén élnek, félve az emberektől. Már évszázadok óta nem hagyták el elődjeik az erdő biztonságos mélyét, ám a kíváncsi testvérek úgy vélik, hogy itt az ideje, hogy felfedjék különleges erejüket a nagyvilág előtt, és jóhiszeműen meggyőződjenek arról, hogy az emberek nem olyan gonoszok, ahogy őseik leírták őket. A fiú szivárványt képes varázsolni, a lány pedig bármit arannyá változtat. Az emberek közé tett kirándulások boldogan indul, de végül csalódniuk kell. A sztori érdekessége az aranyos rajzok mellett, hogy inkább prózai jellegű, az elbeszélő szöveg mellett jelennek meg a képek, mintegy illusztrációként. A történetet Haccan készítette, rajzolta.

Yu Kinutani: Angels (18.)
Yu Kinutani: Angels (18.)

Makoto Kobayashi egy eléggé misztikus, elvont képsorozatot dobott bele a gyűjteménybe Dragon’s Heaven (17.) címen. Kicsit szürrealista, mintha nem egy e világi víziónak lennénk szemtanúi. A szörnyek mellett mechaszerű lények, furcsa nők, és a születés jelenik meg. Furcsa képek voltak, nagyon művésziek. Ő nyerte meg a Kodansha Díjat 1986-ban a “What’s Michael?” című alkotásával, emellett ismertebb művei: Soreike IwashimizuHeba! Hello-chanClub 9. Több művéből anime TV-sorozat, illetve OVA is készült. Ő egyébként shounen mangaka elsősorban.

Yu Kinutani Angelse (18.) grafikailag kevésbé tetszett a hősnőt leszámítva, aki kiköpött Makoto őrnagy a GITS-ből. Egy egyszerű sci-fi harci jelenetet láthatunk, amiben lényegében egy kiborg csak küzd egy nagy mechával, amiben kis angyalkák vannak foglyul ejtve. Legalábbis azt hiteti el velünk az alkotó. Tőle egyébként jobb sztori is olvastam már, mint a White Dragon (1997), a 2005-os Steam Boy és a 2009-es Ghost in the Shell: Stand Alone Complex (no akkor nem véletlen a Makoto feeling ^^).

Az utolsó előtti történet elég tipikus shounen, harcművészeti paródia, legalábbis a Clash! – Revenge of Hunk Kung Fu vs. Ugly Kung Fu – Find a Groom! (19.) vége elég abszurd poént tár fel. A főhősnőt férjhez akarják adni, persze a kung-fu csajnak nem felel meg akárki. Ekkor a semmiből megjelenik álmai lovagja, aki megmenti nem kívánatos hódolójától. Digitális, nagyon erős színkavalkád jellemzi, a karakter dizájn furcsa, de nem rossz. A grafika nem jött be annyira, mint a korábbi történetekben. A 8 oldalas szösszenetet Mie Nekoi rajzolta, akik a felnőtt mangák világában örvend igazi hírnévnek, emellett az egyik legjobban tisztelt original artist hazájában, a ma legfelkapottabb animékhez, mangákhoz készített hentai verziókat. Ismert művei: Bakemonogatari dj – Black & WhiteBleach & Death Note dj – Cat Life JFLCL dj – Oh! Big Sexy Oh! Big Sexy, Macross Frontier dj – Infinity StarsK-ON! dj – Cherry Pie stb. A hentai mangák koronázatlan királya.

Moonlight (20.)
Sanbe Kei: Moonlight (20.)

Utolsó történetünk a Moonlight (20.) már sokkal tradicionálisabb, így Sanbe Kei méltó darabbal zárja a gyűjteményt. Az ikernővérekről szóló sztoriban, az egyik nővér őrült, míg a másik kitűnő tanuló. A pszichológiai dráma emellett még tartogat meglepetéseket. A grafika amint látható nagyon tetszetős, sőt, szaftos, yuri feelingű jelenetekből sincs benne hiány.

Összegzésképpen gyönyörű gyűjtemény, és örülök hogy rábukkantam, számtalan új kedvencet fedeztem fel benne. Remélem másnak is kedve támad hozzá. Azt sajnálom csak, hogy az első kötetét lehet elolvasni, pedig biztos számtalan jó sztori előkerül még benne.

Linkek: Baka-Updates Manga (eng); BakaBT (eng); TenManga (eng)

(Visited 105 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..