Tamenaga Shunsui: 47 Rónin (újított magyar kiadás; 2011)

Tamenaga Shunsui: 47 Rónin (újított magyar kiadás; 2011)

Tamenaga Shunsui: 47 rónin (újított magyar kiadás; 2011)
Tamenaga Shunsui: 47 Rónin (2011)

A japán Edo-korszak egyik legjelesebb írójának, Tamenaga Shunsuinak (1790-1844) regénye 2011-ben minket magyarokat is megmozgatott. Ugyanis a klasszikus és egyben leghíresebb japán regény idén újabb film adaptációt kapott, amelyet itt Magyarországon a rákospalotai Raleigh stúdióban forgattak Keanu Reeves főszereplésével. Mivel a film 2012-ben kerül a mozikba, ezért újított kiadásban jelent meg a regény 2011 áprilisában, az eredeti Szász Károly (1829-1905) fordította változatban. Mert mint kiderült, ezt volt az első japán irodalmi mű, amely magyar nyelven megjelent. (Legalábbis a könyvet kiadó Fapadoskönyv kiadó kutatásai alapján ez igazolódott.) Ez az újított kiadás 2011 áprilisában jelent meg.

Amikor a becsület és a kard beszél

A 47 Rónin egy valós eseményen alapuló, igazi legendává vált történetet dolgoz fel. A Szász Károly-féle (1829-1905) fordítás érdekessége, hogy a japán neveket is lefordította teljesen magyarra, ráadásul a szamurájok, hadurak láncolata helyett a következő fogalmakat használja: lovag, gróf, de azért a daimjó és a sógun szó is elfordul az írásban. A több színdarabot, filmes, tv-sorozatos adaptációt megélt történet tipikusan egy japán szamurájos hősi eposz. Egy Kira nevű ceremóniamester (érdekes, hogy a gonoszok neve mindig Kira, lásd Death Note), a sógun kedvence, talpnyalója, de a hadurakkal lekezelően bánik. Mikor tanulni érkezik hozzá két gróf (daimjó), Hajnalföldi és Teknőskúti gróf, mindkettejüket sértő szavakkal inzultálja. Hogy a szamuráj becsületüket megőrizzék és a felesleges vérrontást elkerüljék, a két gróf alattvalói pénzzel lefizetik a kapzsi Kirát, csakhogy ne gerjessze haragra uraikat. Ám Hajnalföldi gróf szolgái elrabolják a pénzt, így Kira a gróffal továbbra is kegyetlen. Erre Hajnalföldi nem bírja tovább a megaláztatásokat, és kardot ránt az érdemtelenül pozícióba került emberre. Bár csak megsebzi Kirát, a sógun mégis halálra ítéli a grófot, aki harakirit követ el otthonában. A magára maradt hűséges szamurájai azonban bosszút esküsznek Kirán, hiszen a pénzsóvár alak nem kap semmi büntetést méltatlan viselkedése miatt. Végül 47 szamuráj vállalja a bosszú beteljesítését Sziklavári lovag vezetésével.

Élő legendák, számtalan feldolgozással

A könyv maga nagyon tetszett. Olyan volt, mintha egy színdarabot olvastam volna, különböző jelenetekre bontva, a szamurájok és uraik, asszonyaik iránt érzett érzelmeik teljesen átjöttek, és a végén, mikor a küldetést teljesítve a 47 szamuráj egyszerre követ el rituális öngyilkosságot… Huh nagyon erős és ütős kép volt. A kicsit régies, szépirodalmi nyelvezet is tetszett, emellett számtalan lábjegyzetben magyarázzák meg a japán kifejezéseket, fogalmakat. A most készülő hollywoodi filmes adaptációban azért kíváncsi leszek, hogy Keanu Reeves kit fog játszani. Vagy Sziklavárira tippelek, bár ő egy idősebb, megfontoltabb karakter, vagy Győzedelmes lovagra. Azért e két karakterre, mert Sziklavárinál nagyon erős dráma játszódik le közte és a felesége között, azért hogy Kira kémeit félrevezessék, a férfi tékozló életre adja a fejét, és elválik a feleségétől, akinek ebbe majd beleszakad a szíve. Egyébként a könyv nagyon érzelmes. A szamurájok becsülete, hűsége, a szent busidó szövegeinek megtestesülése mellett a hitvesi szeretet kiemelten szerepel a könyvben. Győzedelmes lovag pedig azért jön nálam számításba, mert ő a legerősebb harcos a társai közül, de míg ura élt, kitagadták a klánból egy véletlen gyilkosság miatt. Majd meglátjuk, hogy melyik karakter lesz a szépfiú, bár lehet hogy nem közülük kerül majd ki, vagy belecsöppen valami alternatív módon a történetbe. A cselekmény maga jó alap egy filmhez, a több éves felkészülés, rejtőzködés, színjáték a bosszú véghezviteléhez elég mozgalmas alapot ad egy filmhez, főleg a végén lejátszódó csatajelenet.

A könyvet szerkesztők nagyon alaposan utána néztek a történelmi háttérnek, az első magyar megjelenéseknek és a legnépszerűbb filmes feldolgozásoknak. Az érdekessége még a könyvnek, hogy a történet 2 változatban került bele. Az első regényszerű feldolgozás, a leghíresebb változat, amely Tamenaga Shunsui nevéhez fűződik. A történet egyébként először a japán színpadokon debütált 1748-ban, és a számtalan irodalmi feldolgozások közül csupán egy a Tamenaga Shunsui változat. Nyugaton először az író-diplomata A.B.Mitford révén jelent meg, aki hosszabb időt töltött a szigetországban, majd a történet színpadszerű, szájhagyomány útján összegyűjtött, rövidített változatát hozta el nyugatra 1871-ben. A japán nyelvből való fordítás Edward Greey nevéhez fűződik, aki Siuicsiró Saitóval közösen dolgozott át angol nyelvre a Tamenaga-féle változatot. A Mitford-féle rövid változat 1854-1922 között megjelenő magyar Vasárnapi Újság 18. évfolyamának 43-45. számában is olvasható volt 1871-ben. A regényes (Tamenaga) változat 1895-ben jelent meg Hívek Mindhalálig címen a Magyar Újság Regénycsarnoka sorozatban, és feltehetőleg mindkettőt Szász Károly fordította. Az Mitford változatban meghagyták a japán neveket. A Tamenaga változat után jön a Mitford által írt rövidebb történet is a 2011-es könyben.

Filmipar tökéletes táptalaja

A történetből minimum már 6 egész estés film feldolgozás készült, az elsőt az 1907-28 közötti időszakra teszik, míg az egyik legnevesebb adaptáció a második világháború idején látott napvilágot a hazafias szellem, propaganda szolgálatában. Ezt Kenji Mizoguchi rendező készítette el két részes filmre bontva, “A Genroku-korszak hűséges szolgái” címen. A film első része nem aratott olyan nagy sikert hazájában, mivel Pearl Harbur előtt egy héttel mutatták be, de a második rész már annál inkább. Nyugaton The 47 Ronin címen lett ismert az alkotás. A filmet Amerikában az 1970-es évekig nem mutatták be (érthető okokból). Mivel a történet Chūsingura címen is ismert, a nyugatiak számára legismertebb változatot 1962-ben készítette el Hiroshi Inagaki. Az 1960-70-es években számtalan japán tv-sorozat, tv-film készült még belőle, még 2001-ben és 2007-ben is (pl.: Kon Ichikawa (1994), Kinji Fukasaku (1978), Teiji Matsuda (1959), Kunio Watanabe (1958) rendezésében). Sőt, Maurice Béjart még balett előadást is készített belőle, The Kabuki címen, amely 2006-ig 14 országban élt meg 140 előadást. Még európai opera feldolgozást is kapott 1997-ben, Sigeaki Szaegusza kortárs japán zeneszerzőnek köszönhetően. Úgyhogy a 47 rónin halhatatlan története tovább él, még biztos számtalan más feldolgozása is akad a történetnek, lehet hogy még mangában is visszaköszön.

Linkek: Libri.hu (könyv); Wikipedia (Tamenaga Sunsui); Wikipedia (Forty-Seven Ronin); Fapadoskönyv Kiadó (könyv); 47 Rónin 2012 (imdb)

(Visited 196 times, 1 visits today)

2 thoughts on “Tamenaga Shunsui: 47 Rónin (újított magyar kiadás; 2011)

  1. Keanu Reeves Kait alakítja majd egy félig japán félig brit száműzöttet, aki jóba kerül Oishival, a szamurájok vezetőjével. Kai karakterét a készítők rakták a történetbe és ha jól veszem ki, a magát a sztorit is az ő szemszögéből fogják bemutatni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.