Harold Sakuishi: Beck a manga, az anime + 2010-es live-action adaptáció!

Beck a manga, az anime + 2010-es live-action adaptáció kritikája!

Harold Sakuishi: Beck (manga; anime; live-action)
Harold Sakuishi: Beck (manga; anime; live-action)

Már tűkön ülve vártam a 2010 szeptemberében bemutatott fergeteges Beck című manga+anime live-action adaptációját. És a film végre kijött DVD-én, sőt Blu-rayen is február másodikán! Nem törődve azzal, hogy még angol felirat sincs hozzá, rögtön lecsaptam a friss DVD ripre, és megérte! A film nagyon jó lett, a karakterek teljesen átjönnek, és a rock zene kedvelők csak nyugodtan élvezkedhetnek a zseniális gitár szólókon, plusz dalokon, amiket a filmhez szereztek. (+ pont: felirat nélkül is tökéletesen élvezhető, főleg annak aki ismeri a mangát, animét, de önálló filmként is megállja a helyét.) De az ismertetést kezdem az elejétől. Mi is az a Beck?

A bezsongásom gyökere: a manga

A Beck manga Harold Sakuishi munkája, amely egy amatőr rock banda pályafutását követi nyomon. A kiváló grafikájú munka 1999-2008-ig futott, 34 kötetet ért meg (Kodansha kiadó, Monthly Shounen Magazin). A szerzőt bevallottan rengeteg nagy nyugati rock banda inspirálta, főleg kedvenc együttese a Red Hot Chili Peppers, de ott van még az Oasis, Radiohead, The ResidentsThe BeatlesBob Marley és Kurt Cobain is a végeérhetetlen sorban. Mangája így egy igazi klasszikus és modern rock kalauznak is betudható, hiszen számtalan utalást, dalszöveget, lemezborítót kapunk, amelyek a nagyokra utalnak, sőt, maguk a manga karakterei is egy-egy híresebb gitáros, énekes fizimiskáját veszik kölcsön. A mangában a realista grafika mind a 34 kötet alatt szinte lejön a képről, teljesen valósághű gitárjátékot imitáló rajzokat, koncertképeket kapunk. A mangaka egyik legnagyobb alkotásaként tartják számon ezt a művet, kultikus státusza a mai napig megkérdőjelezhetetlen, és ennek örömére kiadták már az USA-ban (Tokyopop), Németországban, Franciaországban, sőt Olaszországban is (nálunk is jöhetne, biztos nagy rajongói tábora lenne). A Beck emellett megnyerte a 2002-es Kodansha Manga Awardot, mint legjobb shounen történet.

A manga főhőse az átlagos, iskolai zaklatásoknak kitett, szerény és félénk Yukio Tanaka (becenevén Koyuki), aki egyik nap megment egy furcsa kinézetű kutyust néhány rossz arcú fickó karmai közül. A kutya tulajdonosa pedig a nagyon cool, Amerikából visszatért Ryūsuke Minami, aki ezután összebarátkozik a gyámoltalan sráccal. Ryūsuke azonban egy rettentően tehetséges gitáros, aki saját bandájával akar betörni a rock világába. Ryūsuke lenyűgöző tehetségét látva, Koyuki is gitározásra adja a fejét, és mikor kiderül, hogy gyönyörű hangja is van, példaképe bandájában, a Beck-ben találja magát. A banda többi tagjával, a nagyszájú, hirtelen haragú, afro frizus punk-rapper Chiba-kunnal (“énekes”), a távolságtartó szőke macsóval, Taira-kunnal (basszus gitár), és Saku-kunnal (dobos), Koyuki gyerekkori barátjával közösen vágnak neki a nagy útnak. Míg Koyuki lassan, de biztosan profi előadóvá fejlődik, a Beck banda is befut, és még a szerelem is rátalál főhősünkre, a viharos természetű Miho Minami képében (Ryūsuke hugicája). Úgyhogy fejlődés, kitartás, a közös zenélés élvezete, és egy lenyűgöző banda születésének lehetünk tanúi. A hosszú út során pedig mindegyiküket megismerjük, hibáikat, múltjukat, és egymásra gyakorolt pozitív hatásukat. Barátság, küzdőszellem, mély pontok, és a rock. Kell ennél több?

(Az 1969-ben született mangaka eredeti neve Takahiro Sakuishi, aki elég széles érdeklődési körrel van megáldva: a rock zenén túl, a baseball (Stopper Busujima; 1996), harcművészet (Bakaichi; 1993) is a kedvencei közé tartozik, amik mangáiban is visszaköszönnek.)

Manga adatok
  • Japán cím: 摇滚新乐团BECK / ベック
  • Angol cím: Beck: Mongolian Chop Squad / Beck
  • Mangaka: Takahiro Sakuishi
  • Terjedelem: 34 kötet (befejezett)
  • Magazin: Weekly Shounen Magazin
  • Kiadó: Kodansha
  • Megjelenés éve: 1999-2008
  • Műfaj: dráma, zenés, hétköznapi történet, romantikus, vígjáték
  • Célcsoport: shounen
  • Beck mangához linkek: Baka-Updates Manga (eng); ANN (eng); AnyManga (online fejezetek); MangaZin (hun); AnimeAddicts (hun)
Manga képek / borítók [nggallery id=135]

Egy jó manga anime adaptációja sem késik
Beck: Mongolian Chop Squad (anime; 2004-2005)
Beck: Mongolian Chop Squad (anime; 2004-2005)

2004 és 2005 között be is indult az anime gépezet a manga adaptálására, amelyet a Madhouse (Death Note, Claymore, Aoi Bungaku) vállalt magára. A szintén kiváló animácó a K-on!-t is megszégyenítő gitár mozdulatokat, pörgős koncerteket tudhat magának (3D-vel is nyomultak, a karakterek egyszerűsítettek, de a kornak megfelelő esztétikával bírnak), és ami a mangából hiányzott itt bedübörgött: kapott egy rettentően jó zenei aláfestést. A Beck: Mongolian Chop Squad néven még az USA-ban is licenszelve lett a sorozat, és az amerikaiak saját készítésű szinkronnal dobták piacra, bár trágár kifejezésekkel tarkított párbeszédei miatt érettebb besorolást kapott, mégis nagyot tarolt a tengerentúlon is a 26 epizódjával.

Az animét éppúgy mint a mangát, hihetetlen realista szemlélete miatt imádják, ráadásul az animációs változatban a valóságnak megfelelően használják a hangszereket, pengetik a gitárokat, a megfelelő akkordokat lefogva. Ugyanez igaz a banda pályafutására is, sok képzett zenész is teljesen azonosulni tudott a sztoriban fellelhető problémákkal (pl.: több hónapos spórolás, munka az első gitárért, az első album, de közben kudarcok halmaza is váltogatja egymást a sikerélményekkel). A zenei repertoár pedig tényleg a banda fejlődését követi, a kezdeti botladozásoktól, a pörgős, hard rock számoktól, a megható balladákig minden kibontakozik itten. (Az OST-okról itt olvashattok bővebben, de majd én is kitérek rájuk). A japán szinkron sajátos kis gyengesége, hogy angolul is megszólalnak a szereplők, ami néha fáj a fülnek, de hát mi sem nyomjuk akcentus nélkül a dolgot :). A történet pedig a manga első 12 kötetét dolgozza fel többé-kevésbé, így a képregényhez tökéletes indítás az anime, igaz lassan bontakozik ki, de a zenei karrier és Kyouki lelkesedése eléggé magával ragadó.

Az animét Osamu Kobayashi (Kimagure Orange Road (TV), Ani-Kuri 15 (special), Digital Juice (OAV)) rendezte, a karakter dizájnt Motonobu Hori (Batman: Gotham Knight (movie), Dimension Bomb (movie), Steamboy (movie), Tekkonkinkreet (movie)) és Horimoto Sen készítették.

Opening theme / Ending theme

Beck OST-ok

A Beckhez 3 OST-ot adtak ki, az első Original Soundtrack 1: Beck, a második Original Soundtrack 2: Keith, a harmadik a BECK Tribute – Greatful Sound. No az első albumon az anime összes dala hallható, az háttérzenéken (background musicon) kívül. A dalokat a Beat Crusaders indi rock, pop punk, power punk stílusú együttes szolgáltatja a szinkronszínészek közreműködésével, amit kiegészítenek a Beck és The Dying Breed fiktív bandák nevei. Az anime openingjét is a Beat Crusaders adja elő, ez a pörgős “Hit in the USA”, míg endingből kapunk hármat is: 1. a Meister együttestől a “My World Down” (eps 1-20), amit a kedvencem követ a “Moon on the Water”, Sowelu és a Beat Crusaderstől (eps 21-25), 2. a “Slip Out” a Beck/Mongolian Chop Squad (ep 26) “előadásában” + a  Beatles dala az “I’ve Got a Feeling”, amelyet pl.: Mahótól (Miho Saiki) is hallhatunk az anime alatt. Itt érdemes megemlíteni, hogy a szinkronszínészek nagyon jó énekesek: Kyouki sima hangja Daisuke Namikawa, míg éneklésnél Kazuya Hirabayashi szerepel. Chibánál Shintarou Oohata ontja a rapet. A linkeken meg lehet nézni még milyen japán együttesek dalolnak az animében (van belőlük egy pár).

A második ost-on, az animében, mangában használt dalok eredeti változatai szerepelnek, míg a harmadik album olyan alternatív/underground japán együttesek dalait tartalmazza, amik nem a mangában, animében tűntek fel. A Greatful Sound alcím arra a zenei fesztiválra utal, ami a mangában, az animében, sőt, a live-actionben is szerepet kapott, ennek a hangulatát idézik fel.

Kedvenc dalaim az OST 1-ről

Anime adatok
  • Japán cím: ベック /摇滚新乐团BECK
  • Angol cím: Beck: Mongolian Chop Squad / Beck
  • Rendezte: Osamu Kobayashi
  • Epizód rendező: Osamu Kobayashi
  • Eredeti manga: Harold Sakuishi
  • Karakter dizájn: Motonobu Hori, Osamu Kobayashi, Horimoto Sen
  • Megjelenés éve: 2004-2005
  • Típus: tv-sorozat
  • Terjedelem: 26 epizód
  • Műfaj: dráma, zenés, hétköznapi történet, romantikus, vígjáték
  • Stúdió: Madhouse
  • Linkek az animéhez: ANN (eng); AniDB (eng); AnimeAddicts (hun); Aoi Anime (hun); gossymerblog (eng); AnimeNfo (eng); My Animelist (eng)
Screenshots / Pillanatképek [nggallery id=136]

És a nagy dobás, 2010 egyik legjobb live-actionje!
Beck (japán film; 2010)
Beck (japán film; 2010)

(Spoiler veszély!) Na és végre a film! Persze megváltoztattak néhány dolgot az eredeti koncepcióhoz képest (pl.: Maho nem tör énekesi babérokra, Ryūsuke veszített a cool faktorából, csajozás nuku, inkább lett egy mindig bajkeverő, kicsit ügyetlen, de törtető srác). A vígjáték kicsit háttérbe került, bár Chiba és Ryūsuke orr turkálód jelenetét többször bevetették (ez kihagyhatatlan volt). A film legfurcsább motívuma pedig, hogy Kyouki csodás hangját, amivel az anime leginkább elbővült – kihagyták.

A Becknek (együttes) van három-négy ütős dala a filmben, kettő a Chiba-kunnal előadott zúzós számok, pl.: “Evolution”, és kettő Kyoukitól. Kyouki amikor énekel meghalljuk a nagyon jó, lírai, vagy éppen mozgalmas alapot, akkor a hangját elnémítják, csak tátog, és nagy totálban vs közeliben mutatják a közönség arcát, amint némán figyeli a tehetséget. Ilyenkor a bandatagok érzéseit, a lebegő, földöntúli extázist szemléltetik váltakozó képekkel pl.: égen úszó felhők, tomboló közönség, ahogy az érzések kavarognak a levegőben, azok az apró pillanatok, amikre a hétköznapokban nem figyelünk. (Jav.: egyszer hallottuk a hangját, fél másodpercre.) Ez egyrészről nekem csalódást okozott, mert Kyouki nagy dobását vártam végig, bízva, hogy az utolsó encore-ban kiengedik a hangját, de nem. Ezt leszámítva nagyon jó rock, rap, meg egyéb dalok szólnak egymás után, zenéből itt nincs hiány (a műfajokkal bajban vagyok), de széles palettáról lehet válogatni. Aztán, ahogy a mangát megint elővettem elgondolkodtam ezen a némító fogáson. És két dologra jutottam: 1) A mangára apellálva, ahol szintén nincs hang, mert ugye ez egy képregény, ezért a manga adta feelinget akarták ezzel megjeleníteni, és nem akarták Kyouki hangjával (ami a valóságban nem lehet olyan földöntúli) “elrontani” az érzést. 2) Amikor az ember valami nagy extázist él át, akkor minden hang elnémul, megáll minden körülötte, talán ezt a pillanatot akarták megragadni a néma éneklésével. Nem tudom, de egyrészt ezt hiányoltam, másrészt elgondolkodtatott az indok. (Vagy a főhős srác csak egyszerűen nem tud énekelni :D?)

Ami a mangából, animéből megmaradt

A Kyoukit gitárra tanító úszógatyás Ken’ichi Saitou (haláli volt a kis duci gitár zsenit akció közben látni.) A fura papagáj, kutyus, a helyszín változatlan, a fő karakterek mindegyike kibontakozik, bár Maho + Kyouki románca máshogy fejlődik (nagy rivális is van a színen), Taira és Saku kicsit háttérbe vonul, de ettől függetlenül átjött a Beck igazi feelingje (főleg az ismerős gitár szólók miatt). A mozgalmas, bunyós jelenetek persze kihagyhatatlanok a drámai pillanatok mellett, mint mikor Chiba feleslegesnek érzi magát a bandában, mint énekes. De ott van még Ryūsuke fiatalkori barátja, és mentora, valamint a titokzatos golyó ütötte gitár, amiért majd a srác elég meredek helyzetbe kerül a fekete bőrű “rossz fiúk” miatt. A kihagyhatatlan angol párbeszédek pedig megint itt vannak, amikből van jobb, rosszabb is, néha a japán felirat többet segített a megértésben :D.

Live-action trailer / Evolution című dal

Filmesztétika, készítők

A látványvilága korrekt, a koncertek nagyon jók, a többit a megszokott kicsit fakóbb színárnyalatok uralják. A film nem uncsi, mindig történik valami, a zenei központi téma ezt meg is követeli. És végre belefért a jellemfejlődés is! Kyouki, Ryusuke, Chiba szintjén elsősorban. A zenei betéteknél egyenlőre nem tudom milyen népszerű együttesek működtek közre, a film végi  listából a Sphere nevén kívül nem tudtam kisilabizálni mást. A film elején van egy látványos intro, ami visszatér effektek szintjén a koncertek alatt. A rendező és a forgatókönyvíró is szerintem jó munkát végzett. Yukihiko Tsutsumi nem egy kezdő rendező, ő rendezte korábban a 20th Century Boyst (2008), Happily Ever Aftert (2007), Ashita no Kiokut (2006), emellett tv-sorozatokat is vitt, mint pl.: H2 (2005), Stand Up!! (2003), Keizoku (1999). A forgatókönyvíróként Tetsuya Ôishi neve a Higanjima, MW, Mayonaka no machi, a és Death Note live-actionök tűnt még fel.

A színészek vegyes felvágotja

Kyoukit alakító Takeru Satoh elsőre furi volt, de aztán megszoktam, nekem mondjuk az eredeti Kyoukihoz képest túl felnőttes, vagy érettebb volt (fizimiskáját tekintve). A 21 éves színész énekesi karrierjét is bontogatja (hmm akkor nem értem miért nem énekelt a filmben), inkább dorámák feltörekvő sztárja 2006-tól (Shinigami no Ballad, Bloody Monday, Mei-chan no Shitsuji, Q10), korábbi filmjei: Kamen Rider Den-O: I’m Born! és folytatásai, valamint a Goemon (2009), Rookies -Graduation- (2009). Ryusuket Hiro Mizushima játszotta, a Lovely Complex live-action Ryojija volt 2006-ban. Ő is inkább dorama színész (Zettai Kareshi, Hanazakari no Kimitachi e, Gokusen). Az ő játéka volt a legjobb, Kyouki inkább értelmetlenül állt sokszor, és meresztette a szemét, meg meglepődött, Ryusuke többet produkált magából. A másik kedvencem a Chibát alakító Kenta Kiritani volt, hát ez a srác aztán tud pörögni, bunyózni, hisztizni, hülyülni :D. Szegénynek a tipikus delikvens külseje miatt eddig mellékszerepek jutottak ki, pl.: Crows Zeroban.

Saku Aoi Nakamura volt, hát ő egy nagyon cuki kis fiú (1991-es születésű), a kedves mosolyával vett le a lábamról, ő is elég pályakezdő, na de majd az Ooku josei manga live-actionjében megint látni fogjuk, hátha ott ad magából többet is. Taira Osamu Mukai, a szőke haja ellenére, jó kis macsó pasi, főleg mikor félmeztelenül gitározik *-* :), talán a gárda legidősebb tagja is 28 évesen (nem látszik rajta), de a karrierje is terjedelmesebb. Szintén dorama szerepekről ismert: Nodame Cantabile, Hachimitsu to Clover, Futatsu no Spica. És végül Maho, akiben csalódtam, mert pukkadozáson és síráson kívül nem sok szerep jutott neki, lehet ezért se tudott kibontakozni. Őt Shiori Kutsuna játszotta, szintén pályakezdő, de legalább édes a pofija.

A 2011. február 2-án megjelent DVD-hez és Blu-rayhez lesz egy külön extra DVD, zenékkel, infókkal, extrákkal, úgyhogy ezt még érdemes lesz beszerezni. Összegezve nekem nagyon tetszett, teljesen belelkesültem a filmen, de a Kyouki no singing effekt miatt 10/8-at adok rá. Amúgy csillagos ötös. 🙂

Film adatok
  • Eredeti cím: ベック
  • Angol cím: Beck
  • Rendező: Yukihiko Tsutsumi
  • Forgatókönyv: Tetsuya Ôishi
  • Műfaj: dráma, zenés, hétköznapi történet, romantikus, vígjáték
  • Terjedelem: 145 perc
  • Bemutató dátuma: 2010. szeptember
  • Eredeti nyelv: japán, angol
  • Ország: Japán
  • Linkek a live-actionhöz: Wikipedia (eng); IMdb (eng); Angol Blog (eng)
Pillanatképek / Screenshots [nggallery id=137]
(Visited 51 times, 1 visits today)

7 thoughts on “Harold Sakuishi: Beck a manga, az anime + 2010-es live-action adaptáció!

  1. Megnéztem a zenék jók voltak de a néma éneklés kicsit elszomorított.az anime sokkal jobb volt.

    1. Igen, ez nekem is fájt, mint ahogy írtam. Az anime tényleg jobb, de nekem bejött ez is nagyon. Arra jó volt, hogy felébressze bennem a nosztalgiát az anime sorozat után is. 🙂

  2. az bizony igaz sempai, pozitív élmény volt megnézése utána én is kedvet kaptam az animére 😀

  3. már van felirat a Live action-höz????? angol is jó, linket pls ha van^^
    amúgy az anime óriási kedvencem, szóval égek a vágytól h megnézhessem a filmet 🙂

  4. Úristen, hát ez valami eszméletlen király film!! :=)
    Annyira átjön, olyan hangulatot teremt, hogy…wááá!!
    A néma éneklés miatt mondom csak azt, hogy az anime jobb… de az eddigi legjobb zenés film ami láttam 🙂

    1. na örülök h tetszett! 🙂 Engem is hasonlóan feldobott, nagyon jól megcsinálták, csak tényleg kár h nem szólt a srác hangja.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.