Pai Kit Fai: Gyömbérmező / The Concubine’s Daughter (könyv; 2009)
„Egy átok elől menekültem, mely generációkon át sújtotta félvér családomat. Nagyanyám egy fehér orosz gyermeke volt, anyám egy angol felesége. Nehéz kínainak lenni egy olyan társadalomban, ahol a félvéreket és a nőket csupán eszköznek tekintik az élvezetek és alantas tevékenységek terén.”
Fehér daru a tigrisek között
Az ausztrál író, Geoff Pike (1929- ), miután 30 éve beházasodott egy előkelő hongkongi családba, írói tevékenységének elismeréseként kapta meg a Pai Kit Fai (Nemes írástudó v. Nagyszerű irodalmár) nevet. A kínai feleség, és hagyományok között eltöltött évtizedek alatt messzemenően tanulmányozta a kínai kultúrát, és spirituális világot. A 2010-ben már magyarul is megjelent regényében, a Gyömbérmezőben (eredeti angol címe: The Concubine’s Daughter), egy romantikától és viszontagságoktól terhes kalandokba csábít minket, 3 gyönyörű kínai nő életén át. A feudális időkből induló családregényben éppúgy szerepet kap a sírig tartó szerelem, mint a kínai babonák, és történelmi események, melyek közvetetten ugyan, de hatással vannak főhősnőink életére.
A gyönyörű, tudós családból származó Paj-Linget eladták egy vidéki kereskedőnek családja hatalmas adósságai miatt. A kínai hagyományok szerint elkötözött lábain, az arany lótuszokon tipegve, kecses tartásával kellett szolgálnia a nála 60 évvel idősebb urát. A fiatal lány félig fehér orosz származása miatt nem számíthatott semmi jóra újdonsült „családjában”, ráadásul a művészetek és a tudomány lelkes művelőjeként, még e szenvedélyének sem hódolhatott. Egyetlen vigasza lett volna születendő gyermeke, kinek a Li-Sia, a Szépséges nevet adta.
Li-Sia anya nélkül volt kénytelen felnevelkedni egy házban, ahol a saját apja gyűlölte, és állatként tartotta az istállóban. A kicsi lány édesanyja születése pillanatában lett öngyilkos, mikor azt hitte, hogy egyetlen lány gyermekét élve elásta a fiúra szomjazó apa. De egy különös véletlen folytán, a kislány megmenekült, de babonás családja a rontás, és róka szellemek leszármazottját látta benne. Miután betöltötte 6. életévét, a kislányt eladták egy selyemszövő telepre, ahol az állandó kétkezi munka lett a kenyere. Ám a szép, és tudásra szomjazó lányt a fonoda gazdája is megkívánta, de mivel visszautasította harcias, és bátor hősnőnk az önkéntes ágyszolgálatot, vízbe akarták fojtani. Életét azonban egy angol hajóskapitány, Benjamin Deveraux menti meg. Ekkor lehetősége nyílik a fiatal lánynak, hogy édesanyja örökségét folytatva, tudós pályára lépjen, és a művészetnek, igaz szerelemnek éljen. Ám rövid életű boldogságát különös maffia szervezetek, féltékenység teszi tönkre. (A könyvből az ő története volt a kedvencem, egyrészt hihetetlenül bátor nő volt, másrészt a vele történtek egyszerűen letehetetlenné tették a művet.)
A könyv utolsó fele pedig Li-Sia és Benjamin Deveraux gyermekének sorsát követi nyomon. Szju-Szing (Kis Csillag), szüleit sose ismerhette meg, hiszen egy lápos vidéken nevelkedett két öreg gondozásában, a harcművész To mester, és a tanka Hal asszonyság védőszárnyai alatt. Születése pillanatától a gonosz követte figyelemmel minden lépését, és a vele való harcra készítették fel nevelői, mind szellemileg és testileg. Vajon Kis Csillagnak sikerül megtörnie a családja női tagjait generációkon át üldöző balszerencse ómenét? A művelt Szing bejárja elődjei minden állomását, a prostituáltak világától a harcművészetekig, és a végén talán ő is békére és szerelemre lel.
Romantikába csomagolt családtörténet
Li-Sia története tetszett a legjobban, bár néha a ponyvaregények határát súrolta a romantikus szál (ami nem zavart, hiszen ezen nőttem fel), és váratlan férfi megmentő feltűnése miatt. Nem éppen a realitások regénye, inkább szerelmi regény, de fiktív ugyanakkor hiteles színfalak között játszódik. A kínai történelem eseményei ugyanis feltűnnek, mint a boxerlázadás, Mao-cetung hatalomra kerülése, vagy éppen a külföldi koncessziós negyedek jellemzői (az angol, portugál gyarmatok és Hongkong világa). Li-Siánál még a cselekmény váratlan szálakba csavarodott, és a mély szegénység is feltűnt benne, több kiemelkedő segítővel, addig a lánya, Szing kalandjai már egyszerűbben megoldódtak, és olyan komoly élet-halál harccal ritkán került szembe. Sőt, kicsit poéngyilkos a könyv, sok helyen előre lelövi a várható végkifejletet. Másrészről Szing élete lett a legmisztikusabb a harcművészeti szál miatt. Bár érdekesség, hogy Laura Joh Rowland gyilkos érintése itt is feltűnt, a Dik-muk, ami üdítő hasonlóság volt a japános detektív regényhez. Összegezve jó könyv volt, kellemesen szórakoztatott, és a kínai hősnők és kultúra ábrázolása tetszett nagyon.
Ui.: nekem az eredeti kiadásban mindig jobban tetszenek a könyvborítók. A cím változtatás megbocsájtható, bár a Gyömbérmező csak a könyv feléig fontos.
Adatok
- Eredeti cím: The Concubine’s Daughter
- Magyar cím: Gyömbérmező
- Szerző: Pai Kit Fai (Geoff Pike)
- Terjedelem: 500 oldal
- Műfaj: romantikus, családregény, kaland, történelmi
- Angol nyelvű kiadás éve: 2009
- Magyar nyelvű kiadás éve: 2010
- Magyar kiadó: I.P.C. MIRROR Könyvek
- Linkek: Libri.hu (hun); Amazon.com (eng); Fantastic fiction (UK); Pai Kit Fai.com (a szerző hivatalos honlapja)
