In Memoriam Satoshi Kon II. – Millennium Actress / Sennen Joyu (mozifilm; 2001)

In Memoriam Satoshi Kon II. –Millennium Actress (mozifilm; 2001)

Egy árnyék nyomában

Íme a bizonyíték rá, hogy Satoshi Kon, nemcsak a pszichológiai thrillerek mestere. 2001-ben sikerült megalkotnia pályafutása leglíraibb és szívhez szólóbb művét, a Millennium Actress-t. Ha még nem tudtuk milyen az igazi, mindent túlélő szerelem, ebből az egész estés animéből kiderül. Átélhetjük, ahogy egy nő, ahogy egy ember küzd egy vágy beteljesüléséért, ami az elejétől fogva halálra ítéltetett.

Satoshi Kon második világhírű rendezése a Perfect Blue (1998) után, a Millennium Actress, mely kritikusok millióinak nyerte el dicséretét. A különös elbeszélésmódú film annak ellenére, hogy animációs formában készült el, mégis olyan hűen tükrözi vissza az emberi érzelmek mélységeit, és olyan katarzist képes kiváltani a nézőből, ami még élőszereplős filmeknél is ritka. A Millennium Actress sikere, nemcsak a történetében, és valósághű animációjában rejlik. Satoshi Kon itt már teljesen maga írta a film történetét (persze Sadayuki Murai segítségével), az ő ötletei alapján készült a karakter dizájn, így szinte minden porcikáját beleadta e mestermű megszületésébe.

Az utolsó filmcsillag

A film egyik főszereplője a középkorú filmrendező, Genya Tachibana, aki dokumentumfilmet készül forgatni egy 30 éve eltűnt színésznőről. Az immár idős hölgy egykor pályája csúcsán vált köddé, rajongók hadait hagyva kétségek közt. Genya nagy lelkesedéssel lát hozzá példaképének felkutatásába, és kitartását siker koronázza. 30 év néma csend után, a hölgy, Chiyoko Fujiwara beleegyezik egy interjúba az életéről és pályafutásáról. Genya azonban nem üres kézzel tér be a művésznő házába. Egy rég elhagyott kulcsot szorongat zsebében, mely egykor a színésznő tulajdona volt. A kulcs pedig, olyan rég elfeledett titkokat idéz fel Chiyoko-szanban, melyeket évek óta szíve mélyén őriz, de most, hajlandó róla mesélni.

Chiyoko pályafutását követhetjük végig, ahogy szeleburdi tini lányból, Japán egyik legjobb színésznője lesz. De, karrierje kezdő lökését egy teljesen ártatlan érzelem adta meg. Fiatal lányként találkozott egy katona szökevény festővel, ő lett az első szerelme. Ám a férfinak rögtön nyoma veszett, csak egy kulcs maradt utána, mely a festékes ládikáját nyitotta. Chiyoko nem nyugszik bele a férfi eltűnésébe, és elfogad egy váratlan filmajánlatot csak azért, hogy az országban, illetve Mandzsúriában utazva megtalálhassa a férfit, és visszaadhassa neki kincsét. A hosszú út, reménytelen szerelemmel, háborúkkal, és a japán filmtörténet nagyjaival telítődik, de Chiyoko sosem adja fel, és az utolsó erejéig küzd a lehetetlenért.

Valóság és fikció – egy hosszú film, mely egy emberi életet dokumentál

Itt érdemes kitérni az anime teljesen egyedi narratívájára. A történet ugyanis egy film, a filmben, mivel Chiyoko életét fontosabb filmszerepein keresztül éljük át, sőt, néha nem is tudjuk elkülöníteni, hogy az aktuális esemény tényleg megtörtént vele, vagy csak egy fiktív jelenet életútja szempontjából. Az időben ugrálva, hol a jelen és hol a múlt tere nyílik ki előttünk, olyan történelmi eseményekkel kiegészítve, mint Mandzsúria elfoglalása, vagy a II. világháború. Satoshi Kon hűen próbálja a japán film fejlődését illusztrálni, és hősnőjét az adott kor sztár filmjeinek főszerepében tünteti fel.

Megjelenik például a veterán rendező mester, Akira Kurosawa (1910-1998) egyik kultikus filmje, a Throne of Blood pár motívuma (a rendező e művében William Shakespeare Macbetjét helyezi a feudális Japánba, kiegészítve misztikummal, és spirituális világképpel). A Throne of Blood ősz hajú végzet anyókája jelenik meg Satoshi művében is, aki meghatározó szimbólum Chiyoko életében. Emellett két olyan ismert japán színésznő életútja is kísértetiesen hasonlít a váratlanul visszavonult Choykóéra, ők Setsuko Hara (1920- ) és Hideko  Takamine (1924- ). Mindkét színésznő az 1930, ’50, ’60-as évek filmgyártásában tündökölt, ugyanúgy, mint Chiyoko. (A II. világháború sokáig visszavetette a japán filmek fejlődését, ezért az 1940-es években minimális munkák készültek.)

A film érdekessége még, hogy maga Genya és operatőre karaktere attól függetlenül, hogy a színésznő életéről van szó, nem szorul a háttérbe, mivel minden fontosabb pillanatban ott vannak ők is, mintegy visszarepülnek az időbe, és a helyszínen forgatják le a Chiyoko által elmesélteket, sőt, Genya, mint az örök megmentő, mindig vállal apróbb “szerepeket” is.

Látványvilág, zene és a film utórezdülései

A film szép, és nagyon is valósághű animációja a Madhouse berkeiben készült. A karakterek emberszerűségét, a ruhák és a testek valósághű mozgásai teszik élethűvé, így gyakran olyan, mintha nem is “rajzfilmet” nézne az ember, hanem igazi filmet. Az arcjáték, a mimika nagyon kifejező, és az érzelmek hullámait messze menően közvetíti.  A karakterek kidolgozásában Satoshi munkáját Takeshi Honda segítette, ő dolgozott többek között a Blue Submarine No.6-on, (The) Sky Crawlersen (kulcs animáció).

A végkifejlet felé haladva nemcsak az animáció sodró lendülete, az egyre gyorsabb, feszültséget generáló vágások szaporodnak, hanem a csodálatos zene hatása is fokozódik. Ahol kell, ott lágy balladák csendülnek fel, míg máshol erőteljes muzsika dominál. A klasszikus zenétől kezdve kapunk kicsit vadabb elektronikus szerzeményeket is, az egyedi hangzásvilágú kórusművekről nem is beszélve. A sodró zenei világot, mint annyi más Satoshi műben, itt is Susumu Hirasawa szerezte, további kiváló alkotásai: Berserk, Paprika, Paranoia Agent.

A film emberi mondanivalója, és könny fakasztó mivolta miatt is rengeteg díjat nyert, mind hazájában Japánban, és külföldön is. Például a 2001-es spanyol filmfesztiválon Orient Express díjjal jutalmazták, vagy Japánban  a 8. Kobei Animációs díjátadón is kitüntették, valamint a 2001-es Fantasia Filmfesztiválon megkapta a legjobb animációs filmnek járó elismerést. Az anime  emellett megtalálható az 50 legjobb animációs film között az IMDb.com oldalán. (Japánban az egyik versenyen, például Hayao Miyazaki animéjével, a Chihiro szellemországgal versenyzett Kon műve, és nyert is vele szemben.)

Satoshi Kon így megalkotta élete fő műveinek egyikét a Millennium Actress személyében, mely hűen szól az emberi élet céltalanságáról, és filozófiai magaslatokba emeli egyszerű hősnőjének történetét, aki magát az emberiséget szimbolizálja. Aki egy gyönyörű, megható történelmi és emberi utazásra vágyik, az ne mulassza el megtekinteni ezt a gyöngyszemet, mely igen ritka mondanivalóval, összetettséggel rendelkezi az animék között.

Pillanatképek / Screenshots [nggallery id=85]
Adatok
  • Japán cím: Sennen Joyu / 千年女優
  • Angol cím: Millennium Actress
  • Rendezte: Satoshi Kon
  • Forgatókönyv: Sadayuki Murai, Satoshi Kon
  • Zene: Susumu Hirasawa
  • Karakter dizájn: Satoshi Kon, Takeshi Honda
  • Megjelenés éve: 2001
  • Típus: mozifilm
  • Terjedelem: 87 perc
  • Műfaj: történelmi, dráma, romantikus, seinen
  • Stúdió: Madhouse, Shaft, Genco, WOWOW
  • HivatkozásokANN (eng),  Wikipédia (eng), AniDB.net (eng); AnimeNfo (eng); IMDb.com (eng); AnimeAddicts (hun); Aoi Anime (hun)
(Visited 96 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..