Mao’s Last Dancer (könyv; 2003 és a film; 2009) – Must See & Read

Mao’s Last Dancer (könyv; 2003 és a film; 2009)

Mao's Last Dancer (film; 2009)
Mao's Last Dancer (film; 2009)
A világhírű táncos, Li Cunxin igaz története

Ritkán szokott ennyire lekötni egy könyv, illetve film, mint a Mao’s Last Dancer. Már hetek óta bújom a könyv angol nyelvű kiadását (Penguin Books), úgy magával ragadott a történet, hogy nem akarom, hogy vége legyen, és erre véletlen vettem észre, hogy filmre is adaptálták, ezt a szív melengető, könnyeket fakasztó életutat! Ha már ennyire lelkes vagyok, kezdjük azzal, hogy mi is ez?

Éhezésből az álmok világába

Li Cunxin önéletrajzi regényéről van szó, melyet 2003-ban adott ki Ausztráliában, majd 2009-ben adaptálták filmre is. A történet során visszarepülünk a Mao Ce-tung uralma alatti Kínába, ahol Mao Vörös Könyve a szent és sérthetetlen, a országot elvileg 3 réteg, a parasztok, munkások és katonák irányítják. Egy vidéki kis paraszt faluban nevelkedik ekkor, az 1960-as évek elején született Li Cunxin. Mindennapjait a kemény küzdelem az éhség ellen, betegség, halál, és Mao varázs szavai közepette éli. Ám egy nap élete gyökeresen megváltozik, mikor Mao asszony pekingi balett akadémiájának növendékéül választják, a mindössze 11 éves fiút. Kemény tanulás, a párt kérlelhetetlen felügyelete, és agymosó szlogenjei mellett születik meg a világ egyik leghíresebb balett táncosa, aki annyi év után először lép ki Nyugatra, hogy meghódítsa magának a színpadot. Emberi közdelem, szülői szeretet, és egy hihetetlenül erős lélek keserves munkája, szorgalma, szavakkal meg nem fogható tettei elevenednek meg mind a könyv lapjain, mind a film képkockáin.

Letehetetlen, és megremegtető
-Szubjektív élményeim a könyv / film során

A könyvet úgy kezdtem el olvasni, hogy majdnem két oldalanként egy-egy könnycseppet morzsolgattam folyamatosan. Li Cunxin szülei iránti szeretete az apró kis családi történeteken keresztül érvényesül, és lényegében egész élete, karrierje, a szülei állandó munkájának köszönhető. A nagy szegénységről szól ez a könyv, amit mi el nem tudunk képzelni, hogy milyen lehet évente egyszer egy falat húst enni! Vagy a patkányokkal versenyezni, hogy ki gyűjt össze több télirevalót! Amikor egy kisfiú ellopja legjobb barátja kis játék autóját, mert ő sosem kaphatott meg ilyen „luxus cikket”. [nggallery id=49]

j
E sanyarú sors közepette, hihetetlenül erős családi kötelékben nevelkedett Li. Egy egyszerű paraszti család megélhetési nehézsége, a nagy éhínség, melyben milliók haltak meg, és Mao kormányának ellentmondásai sikítanak a lapokon keresztül, és mégis, a szerző ezt olyan nyílt őszinteséggel tárja elénk, melyben nincs szemrehányás, vagy kritika. Szinte Lível együtt éljük át, hogy milyen lehet Mao vörös gárdistájának lenni, hogy milyen az, mikor születésünktől kezdve azt tanuljuk, hogy Kína szent, Amerika az ördög, és a kormányba, Maóba vetett hitünk megrendíthetetlen. A tanulatlan fiú, azonban egyik napról a másikra új közegbe kerül, Mao asszony balett iskolájába választják be, ami mérhetetlen nagy lehetőség Li, és családja számára. Li minden egyes lépése, szorgalma abból fakadt, hogy segítse családját, büszkék lehessenek rá a szülei, és hogy enyhíteni tudja a szenvedésüket.

A balettot kezdetben gyűlölte, de lassan új barátainak, és néhány tanárának hála igazi vigaszt, erőt talált a táncban, és szinte megszállottként lépett a fejlődés útjára. Engem sosem kötött le a balett, inkább musical vagy operett pári vagyok, de a könyv és a film nagyon megszeretette velem a műfajt. Li hihetetlen alázattal, szorgalommal áll hozzá e művészethez, és kisfiúból férfivá válása során érezzük át a balett varázsát.

Film előzetes / Trailer

A Film vagy a könyv?

Nehéz választani. Eleinte jobban tetszett az eredeti könyv, a gyerekkori évek, illetve a tanulási évek sokkal nagyobb hangsúlyt kaptak benne, mint a filmben, így ütősebb, szívhez szólóbb lett, illetve a 60-80-as évek Kínáját is jobban megismerjük benne. Ezzel ellentétben a filmben Li amerikai élete kerül előtérbe, míg a könyv kronologikusan mutatja a történteket, addig a filmben visszaemlékezésekként elevenedik fel a múlt. A könyv nagyobb élményt ad az érzelmek és dráma terén, de a film eközben lenyűgöző, igaz kicsit dokumentumfilmszerű, de szemet kápráztató balett darabokat nézhetünk meg, a csodás komoly zenei aláfestésről nem is beszélve. Végül is mindkettőt ajánlom (a filmben van azért pár eltérés a könyvtől, de híres kínai balett táncosok, és színészek szerepelnek benne pl.: Joan Chen játssza Li édesanyját, korábbi szerepei: The Last Emperor, Twin Peaks, Home Song Stories, In the Class of His Own), aki teljes élményre vágyik, az először olvassa el a könyvet, mert nagyon sok részlet nem fért bele a filmbe, és utána üljön neki a mozinak, ami varázslatos vizuális élményt ad (csak jobb látni is a táncokat, mint leírva bogarászni őket). Persze a könyv nélkül is kellemesen megható élmény tud lenni, főleg a művészet és a drámák kedvelőinek ajánlom. Hangulatát tekintve teljesen az 1993-as Bruce Lee élete című filmre emlékeztet, valamint a dramaturgia a Gettó milliomos drámaiságát is hajazza.

Li Cunxin kétszer ezüst, és egy bronz érmet nyert a nemzetközi balett táncosok versenyén, jelenleg a tánctól visszavonultan, Ausztráliában él feleségével, a szintén tehetséges balerina Mary McKendry-vel, és három gyermekükkel.

Pillanatképek [nggallery id=50]
Adatok
  • Eredeti cím: Mao’s last dancer
  • Rendező: Bruce Beresford
  • Írta: Li Cunxin
  • Forgatókönyv: Jan Sardi
  • Műfaj: történelmi, dráma, tánc, zene
  • Terjedelem: 117 perc
  • Bemutató dátuma: 2009
  • Eredeti nyelv: angol / mandarin
  • Ország: USA / Azstrália
  • Linkek: IMDB.com (eng); Wikipedia (eng); Mao’s Last Dancer (hivatalos honlap); Yellow Cinema (eng)
(Visited 86 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .