The Tatami Galaxy (TV-sorozat; 2010)

The Tatami Galaxy (TV-sorozat; 2010)

Egyetem, csajozás, féktelen ivászatok, és az életet meghatározó Nagy Szerelem. Harmadéves egyetemista legényként, névtelen főhősünk is erről álmodozott. Ám az élet a kampuszon nem olyan fenséges, mint ahogy sokan gondolják. Főleg, ha szerencsétlen fiú sorstársunknak a világ legrosszabb barátját sikerül leakasztania egyetemi tanulmányai alatt. Így indul 2010. tavaszi season-jának egyik különleges csemegéje, a The Tatami Galaxy, mely morbid humorral, extravagáns látványvilággal megfűszerezve ingerel bennünket.

A 11 részesnek ígérkező sorozat, a Madhouse Studió egyik merész dobásának tűnik, hiszen szokatlan animációjával, és fonák történetvezetésével akár saját magát is kiparodizálva mulattatja és kellően fárasztja le a gyanútlan nézőt. E különc alkotás Morimi Tomihiko regényének adaptációja, mely eredetileg 2004-ben jelent meg az Ohta Publishing és Kadokawa Shoten kiadótól, majd 2008-ban ismét kiadták kicsit újított verzióban.

Egy bolondos szerelmi történet, beteg szereplőkkel

Névtelen fiú főhősünk sötét életének legnagyobb mély pontja, hogy rajta kívül mindenki boldog gerleként párjával turbékol az egyetemen, míg neki nem adatott meg a lehetőség ezen a téren. Ám egy nap találkozik egy furcsa kinézetű sráccal, Ozuval. Ozu, segítőkészsége ellenére, mindig balul elsülő dolgokba csábítja el, amúgy is szerencsétlen főhősünket, kinek legnagyobb erénye a felesleges erőbefektetés. Legyen az akár egy bicikli klub vagy film klub, töketlen főhősünk mindig a rövidebbet húzza, és mindenhonnan kirúgják. De egy jövendőmondó banya minden egyes alkalommal figyelmezteti, hogy ott van előtte a lehetőség, csak ki kéne nyitnia a szemét.

Ez a lehetőség pedig nem más, mint egy kicsit felvágott nyelvű, a pókoktól, rovaroktól hisztérikusan irtózó Akashi-szan. A mérnök-tervezőire szakra járó elsőéves leányzó furcsán mutatja ki rokonszenvét főszereplőnk iránt, aki ebből vagy nem vesz észre semmit, vagy mindig elfelejt kezdeményezni a leányzó felé. Arról nem is beszélve, hogy a Fekete Cupido hajlamokkal megáldott Ozu is mindent megtesz, hogy románcuk nehogy beteljesedjen. Főszereplőnk minden egyes epizódban mintegy flashback-ként éli át újra első találkozását e két karakterrel, csak mindig más szituációk során. És mikor azt hinnénk, hogy végre beteljesedett boldogsága, az epizód végén jön egy morbid fordulat, és az idő kerekének visszaforgatásával megint kezdődik minden elölről.

Azt hinnénk, hogy e miatt a sorozatos ismétlés miatt unalmassá válik a történet. De nem. Egy halom lökött karakter feltűnése teszi még színesebbé az amúgy is elborult monológokat, párbeszédeket. Kezdetnek ott van a női mell és önimádó fétissel megáldott Jougasaki, aki minden mellbimbóra rámozdul, és macsó perverzitásában igazi diktátorként tündököl a moziklub élén. Mellette ott van a tipikus szamuráj-szan beállítottsági Higuchi-san, aki mindig kimonóban, mély szántású elmélkedések közepette hinti az igét, és okítja a fiatalokat. Őt követi a szexi, egy-egy alkohol bedobására mindig kapható Hanuki-chan, és az egyenlőre az ismeretlenség homályába burkolózó Ajima-szan. Ők gondoskodnak a fekete humor, és morbid szituációk minél nagyobb hatásosságáról, ami a japán általános temperamentum kifigurázásán túl nem kíméli a szexet, a sportokat, stb.

Elborult sztori és látvány orgia

A látványvilág, és az animáció rendkívül egyedi. A nagyon élénk, és erős kontrasztok dominálnak mind végig. A szereplők olyanok, mint a papírfigurák, eleve hófehérek, és egyáltalán nincs árnyalva a figurájuk. A környezet a szürrealizmus jegyében gyakran teljesen elborult, és előszeretettel operálnak az alkotók montázs technikákkal, sőt gyakran teljesen oda nem illő kép elemekkel játszadoznak. Ám minden egyes jelenetnek meg van a sajátos hangulata, amihez egyedi színvilág is tartozik. Például mikor főhősünk a jósnő bűvkörébe kerül, akkor a vörös-lila-bordó színek bódításában szinte izzik a kép, és mi is egy transzcendens világba kerülünk. Ezzel ellentétben az egyszerű „hétköznapok” során van, ahol a sima pasztell színek uralkodnak. Vagy a szerelmi ábrándoknál, a babarózsaszín, és röpködő szívecskék burjánzanak, és szállják meg a képernyőt. Mikor kedvenc párunk első rosszul sikerült randiján vesz részt, akkor a lent is látható arany-rézvörös színekben pompázik a környezet. Mindent összegezve a látványvilág nagyon kellemes, és éppen furcsaságai miatt még inkább megragadja a néző figyelmét.

Alkotók

A Madhouse Studó túl, a rendezői székben Masaaki Suasa foglal helyet, és rögtön felcsillanhat a szemünk, nem véletlen az abszurd történet, mivel a Kemonozume és a Mind Game, Michiko to Hatchin, rendezőjét köszönthetjük személyében. A csodás karakter dizájn eredetileg Yuusuke Nakamura munkája, az ő rajzait Nobutaka Ito (Kemonozume, Mind Game) adaptálta a képernyőre. Emellett a főhősnő, Akashi szinkronhangjaként Maaya Sakamoto tűnik fel, akit a Vision of Escaflowne óta imádok. A zenei aláfestés nagyon jó, az opening és az ending is rendkívül találó, sőt az op animációja nagyon egyedi, és ütős. Az op alatt a fülbemászó Koinu to Ame no Bīto (迷子犬と雨のビート; Stray Puppy And The Beat Of Rain) című dal szólal meg az Asian Kung-Fu Generation-tól, míg az endignben a szintén hangulatos Kami-sama no Iu Tōri (神様のいうとおり; As God Dictates) csendül fel Junji Ishiwatari, Yoshinori Sunahara és Etsuko Yakushimaru előadásában (ez a kedvencem lett, alig várom, hogy a single-re kijöjjön.)

Összegzés

Szerintem nagyon kellemes élménynek ígérkezik, a fekete humor és az abszurd történetek kedvelőinek igazi csemege lehet. Ami talán nehezíti kicsit a megértését, hogy rendkívül gyorsan beszélnek benne, és rettentően sokat is, ami nagy koncentrációt s figyelmet igényel, de azért a poénok a kellő helyen képileg is hangsúlyozva vannak. Nevetésre, és feneketlen művészi élményre felkészülve célszerű elé ülni, de ha egyszer neki látunk, akkor abba sem lehet hagyni.

Adatok

  • Japán cím: Yojō-Han Shinwa Taikei / 四畳半神話大系
  • Angol cím: The Tatami Galaxy
  • Eredeti történet: Tomihiko Morimi
  • Forgatókönyv: Makoto Ueda
  • Rendezte: Masaaki Yuasa
  • Eredeti karakter design: Yūsuke Nakamura
  • Karakter design: Nobutaka Ito
  • Megjelenés éve: 2010. április
  • Típus: tv-sorozat
  • Terjedelem: 11 epizód
  • Műfaj: dráma, fekete humor, vígjáték, morbid, őrültség
  • Stúdió: Madhouse Studio
  • Hivatkozások: ANN (eng), AniDB (eng), Official site (jap), AnimeNfo (eng), Wkipédia (eng)

(Visited 50 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .