Sakura Con – 2010. április 24. (élménybeszámoló)

Sakura Con – 2010. április 24. (élménybeszámoló + fotók)

Féktelen sikoltozás, zabolátlan cosplayeresek, és igazi gótlolik szaladgáltak az idei év egyik legnagyobb országos anime-manga rajongói rendezvényén: a Sakura Con-on. (Az elkövetkezendő cikk tartalmaz az anime-manga szubkultúrához köthető zsargont, ehhez a cikk végén található a szómagyarázat.)

Április 24-én, szombaton, elérkezett számomra a várva várt Nagy Nap, azaz a 2010-es év első Anime Conja, melyet Sakura Connak neveznek animés berkekben. A „szakura” (桜)  japánul cseresznyevirágot jelent, mely egyébként  Japán nemzeti jelképe is, és mivel tavasszal van a cseresznyevirágzás ideje, így erről kapta a találkozó a nevét Magyarországon. A „con” pedig az angol „convention”, azaz találkozás, gyűlés kifejezésből született meg.  Anime Con-ok szinte az év minden évszakában megrendezésre kerülnek, a tavaszi általában a legnagyobb méretű, és ráadásul Budapesten is kerül megtartásra, míg például nyáron más vidéki nagyváros a helyszíne. A két napos találkozó az impozáns méretekkel megáldott Hungexpo területén zajlott le, méghozzá 4 csarnokban, ahol a szervezők színesebbnél, színesebb programokkal várták a kb 4000 fős rajongó tábort.

Mint szegedi, már hajnali fél ötkor talpon voltam, és nehéz, de annál lelkesebb indulás után érkeztem ki a Szegedi vasútállomásra, ahol három társammal (Reni, Norbi, Tamás) találkoztam. Miután az utolsó pillanatban érkezőket is bevártuk, bevetettük magunkat a 06:45-kor induló pesti vonat egyik fülkéjébe, ahol nagy örömünkre további fanokkal kerültünk össze. Az úton tehát két tinédzser lány, és egy fiatalember társaságával bővült kis group-unk, ami még fokozta az amúgy is vidám hangulatot. Friss útitársaink ugyanis szintén cosplayer-ek voltak, a  Doubt című horror manga piros szemű, groteszk nyuszi fejű szereplőinek öltöztek be. Pár meghökkentő tekintet, és vigyorgó mosoly fogadta ökörködésünket a nyuszi fejekkel. Az agresszív, de egyébként rendkívül bájos nyuszilányok nemcsak fotózni engedték magukat, de barátnőm gyakorolhatta leendő édesanya motivációit egy-egy tű befűzése erejéig, ugyanis a kis nyuszik jelmezét ki kellett egészíteni pár öltéssel az úton.

A két és fél óra így féktelen nevetések, és egy alvó fiatalember répa-megrontása során gyorsan elszállt, majd könnyes búcsút vettünk a nyusziktól, és Zuglóban leverekedtük magunkat a vonatról. Míg nevető könnyes szemmel integettünk a Nyugatiba robogó vonat után, elindultunk a vakvilágba. Mivel elvileg én tudtam az utat, gyakorlatilag eltévedtünk volna, ha csak rám hagyatkoznak bátor, de szemfüles útitársaim, mert eleve rossz irányba akartam felszállni a villamosra. Szerencsére Norbi szemfüles volt, és egy helybélitől kért útbaigazítást, mielőtt elkacsáztuk volna az értékes időnket. Tehát szerencsésen túljutottunk a villamoson (és még ellenőrrel se találkoztunk, mivel összes anyagi tartalékunkat a manga vásárra tartogattuk, legalábbis én biztos). Ezután jó 15 perces gyaloglással jutottunk el a Hungexpóhoz, és az előre megrendelt üde napsütésnek hála jócskán megizzadtunk. Itt már nem volt nehéz megtalálnunk a helyes utat, egyrészt mert csak előre kellett menni egyenesen, másrészt ahogy egyre fogytak a kilométerek előttünk, egyre többen lettek körülöttünk, akik szintén a mi végcélunk felé tartottak.

A kiadós séta után mikor megérkeztünk a Hungexpóhoz, első szíven ütést a végtelen tizedestörtként kígyózó két sor okozott. Szerencsére megtaláltuk az elővétel jegyeseknek szánt állásokat, de így is több mint más fél óráig kellett várnunk míg eljutottunk a bejárathoz, és megkaptuk a narancssárga karszalagunkat. Persze a sorban állás nem telt unalmasan, vagy az arra sétáló cosplayereket állítottuk meg egy-egy fotó erejéig, vagy egymás idegeire mentünk, vagy nekem kerestünk kék hajú lányokat (még mindig a fiúkat szeretem megnyugtatásként XD). A fiúk alapjáraton jól érezték magukat, hiszen rövidebbnél rövidebb szoknyás/nadrágos lányokon, vagy annak tűnő fiúkon legeltethették a szemüket.  Nekünk lányoknak maradtak az izzadt felsőtestű Bleach/Naruto cosplayeresek, bár itt is több volt a lány mint a fiú.

Nekem igazi extázist a Pandora Hearts, Kuroshitsuji és a Rozen Maiden gótloliainak feltűnése okozott, akiket rögtön le is támadtam egy-egy kép erejéig. Sőt, láttam egy gésát, és gyönyörű napernyőket, kimonókat, amiket le is téptem volna a viselőkről, ha a többiek nem tartanak vissza XD. Persze az egész con-ban az volt a legjobb, hogy különböző stílusú emberkék is megjelentek: voltak rockerek, kockák, visual kei rajongók is, és még sorolhatnám. Mi minek öltöztünk be? Hát magyar turisták voltunk:D! Én legalábbis mindent fotóztam, amit tudtam, illetve videokameráztam is, úgyhogy hamarosan jön egy kis con ízelítő zenés videóban is, ha kész leszek vele. De tervezzük Renivel, hogy ő Ryuuk lesz jövőre, én meg szolid iskoláslány (belezúgtam a kockás szoknya, térd harisnya szerelésekbe).

A Hungexpó szerintem jó hely volt a rendezvénynek, sok teremben voltunk elosztva, mondjuk mi a manga-vásárban és a vetítő teremben voltunk döntő többségében (csak azt bántam, hogy nem mentem ki fotózni a pázsitra később a cosplayereket). A programokból az AMV vetítéseken legeltettük a szemünket, bár a nemzetközi blokk alatt kiugrottunk egy más fél órát vásárolni XD, úgyhogy két mangával (Blade of the immortal vol 2. és a Tűzharcos), és három Mondóval (megvettem a tavaly áprilisi és februári számokat, amelyekkel le voltam maradva, illetve az idei áprilisit, úgyhogy teljes a Mondo gyűjteményem) lettem gazdagabb. Figurát és plüsst nem vettem végül, pedig annyira csábítóak voltak! De az áruk vissza fogott. Tanulság: kövi alkalommal több zsével kell neki vágni az útnak. Renivel emellett ettünk szushit is… Hááát ezzel le is zárult a japán konyha iránti kíváncsiságunk, mivel nagyon hal ízű volt, nagyon erős, és ez a két párosítás nálam mindig is fekete listán volt. Szeretem a japánokat, de a kajáiktól távol tartom magam a közel jövőben,  megmaradok a jó zsíros, szaftos magyar finomságoknál. XD

Az AMV vetítés alatt először egy kis asztalnál nyomorogtunk két órán át, mivel ülőhely már nem volt, de Reni végül rátámadt egy szabad székre, mi meg a srácokkal mellé pofátlankodtunk, és az AMV versenyre, mely 14:00-kor kezdődött sikerült is leülnünk. Közben a cosplayereseket megint csak fotóztam, és tök jó fejek voltak, mert mindegyik megengedte, hogy kattintgassunk róluk! Persze az AMV verseny előtt a legnagyobb szám nekem a Cosplay – Craftmanship verseny volt, ez alatt tömve is volt a helyiség. Voltak jó, színvonalas bevonulások, és jelmezek, de voltak hát finoman fogalmazva kicsit idétlenek is. Az egyéni kategóriában nekem a legjobban a Trinity Blood-os Esther Blanchett-ja tetszett, lélegzet elállító volt az, ahogy kivitelezte a karakter hercegnői ruháját. Ami a szívemnek pedig óriási kedvence volt, az a Sailor Moon jelmezbe öltözött szépséges leányzó, akinek ugyan egyszerű volt a ruhája, de tényleg szemet gyönyörködtető volt a kedvenc karimat viszont látni a személyében. Rajta kívül különféle játékokból is szerepeltek igényes jelmezek, én csak tátottam a számat, hogy ilyen kreatívan lehetett kivitelezni egyes darabokat. A legviccesebb pillanat pedig egy kawaii karakter megjelenése volt, akit egy híres-hírhedt fiú alakított, na ott dőltünk a nevetéstől. A csoportos cosplay kategóriában pedig hanyatt estem az Odin Sphere RPG  játék karaktereinek performanszától. Remélem ők nyertek, mert csodás volt a jelmezük!

Az AMV versenyen pedig néztem nagyokat, mert látványra fogalmam sincs, hogy mi volt a különbség a Top 10-es Fan és Expert kategória között, mert vágást és effektezést tekintve mindkettőben voltak hasonlók. De, tuti, hogy nem jutottam be az első háromba, mert voltak nálam sokkal jobbak és látványosabbak, de azért kíváncsi vagyok mi lett a zsűri végső eredménye. A 20 AMV levetítésével csak egy bajom volt: túl sok volt egyszerre. A két blokk között lehetett volna valami levezető program, sőt, a verseny videók után még mindig jött másfél óra videó anyag, amit már fel se tudtam fogni, annyira megfájdult a fejem XD, ráadásul nem is emlékeztem már arra, hogy mit láttam, úgyhogy ha szavaztam volna, nagy bajban lettem volna. Mondjuk expert kategóriában ötletem se lett volna, hogy kit tennék én első helyre, mert annyira jók voltak, pl.: a Clannad-ról nagyon jó amv-t láttam, ami még jobban ösztökél most, hogy a sorozatot is megnézzem végre. És igen, irigy szívvel palástoltam a nyálcsorgatásom a jobbnál jobb effektek láttán, úgyhogy nyáron ha törik, ha szakad megtanulom kezelni a Sony Vegast és az Adobe After Effect-et is XD! De azért voltak uncsi darabok is az AMV-ék között, amik technikailag jól voltak kivitelezve, de a dramaturgiát tekintve egyhangúak voltak. És ami szembe ötlő volt, az a Bleach és Naruto jelenetek sokasága, látszik hogy ezek a top animék most. Összegezve jó tapasztalat gyűjtési élmény volt, és rengeteg ötletet szereztem, bár be kell vallanom, hogy a magyar amv-ések színvonala ugyanolyan magasan van, mint a külföldi hadszíntéren, úgyhogy jó sok mindent kell még tanulni :D. Tomival is ezen aszaltunk, hogy milyen hosszú út áll még előttünk. És a kezdeti kis büszkeség, hogy bekerültünk a top 10-be, a verseny végére el is tűnt, de nem baj, látvány orgiában nem volt hiányunk.

Az AMV blokkon belül, ami még nagy népszerűségnek örvendett, az a Magyar AMV Rettenet 3 volt, amiben voltak nagyon lapos, de nagyon ütős példányok is (magyar nyelvű előzetesekre, zenékre, szövegekre fűztek össze anime jeleneteket). És még a csúcspont a táncos AMV-ék idején jött el, mikor fel lehetett menni a színpadra és táncra kelni, na itt volt nagy ujjongás, bár kevés aktív jelentkező volt, aki felvállalta a színpadi performance-ot, de igazi bugi hangulat kerekedett, mi meg dőltünk a nevetéstől a különböző pózok, animés táncok láttán.

Ezután még a tömegkvízen maradtunk, ahol mikor a „Sailor Moon hány részes pontosan?” kérdés merült fel, Renivel előre loholtunk mi is sorokat mászni, mivel erre tudtam pontosan a választ. XD Bár először nem nagyon akartam el hagyni szent ülőhelyemet, de végül győzött a csábítás :D. Az egész egyébként úgy nézett ki, hogy a színpad előtt állt 4 ember, 4 betűvel (A,B,C,D), és mikor elhangzott a kérdés, a megadott válasz lehetőséghez kellett odaugrani gyorsan. A kérdések pedig addig jöttek, míg nem maradt max 3 győztes. A kérdések kezdetben a friss tavaszi anime seasonban indult termésekre vonatkoztak, vagy olyan új sorozatra mint a Durarara!, de a többségét kicsit fiú orientált témakörnek éreztem, mert RPG játékokra, klasszikus mecha-eposz animékre vonatkozóak voltak, amit mint a lányok szószólója nem hinném hogy sokan tudtunk. (Tisztelet és főhajtás a kivételnek.) Hát nyerni nem nyertünk a végén :D, Tomi is csak két kérdésen jutott túl, egyszer mert nem tudott átmenni másik sorba, de szerencséjére a jó helyen ragadt le, aztán meg rátapadt egy srácra, aki kapásból vágta a dolgokat, csak nem sokáig :D. A legjobb kérdés volt: „Hány gótloli található az április Mondóban?” – háááá és 100 volt a jó válasz, na ezen kiakadtunk, én 25-re tippeltem, de ez van :D.

Sajnos a tömegkvíz végén cuccolnunk kellett. Reni a Death Note-os Ryuuk mániájának élve felpakolta a mini figuráit amit vett, én meg a többi motyót, és elindultunk a haza vezető útra. Az élmény felejthetetlen volt, óriási volt a hangulat, és az egésznek volt egy kellemes feelingje. A vonaton a sok inger miatt már kómásan aludtunk, de amint haza értem nem bírtam ki, hogy a fényképeimet át ne nyálazzam (62 db lett). A videókat is végig néztem, és bár a minőség kérdéses, de 67 snittel lettem gazdagabb, amiből összevágok majd jövőhéten valami kis zenés összefoglalót. Szóval jó volt, szép volt, és tervezzük hogy a nyári conra is ellátogatunk, ha minden igaz immár Pécsre. Tényleg az volt a jó, hogy mindenki aki ott volt, anime rajongó volt (kint a bejáratnál láttuk egyébként Szabó Győzőt, vajon ő is az???), és kedves, mosolygós, nyitott, persze voltak elvont fazonok is, de hát hol nincsenek? 😀 Jó volt kitombolni magunkat, és a szenvedélyünknek élni egy teljes napig. Kár, hogy sem az After Partyn, sem vasárnap nem maradhattunk.  De végig dőltünk a nevetéstől, sőt új ismeretségeket is kötöttünk, ami azért nem utolsó dolog. Sőt, láttunk egy csomó japán fiatalt is XD. Igaz visszafele megint rossz irányba akartunk felszállni a vilire, dehát semmi sem lehet tökéletes :D. Nem vesztünk el, és jól is éreztük magunkat. Ez a lényeg.

Szómagyarázat

  • AMV: Anime Music Video rövidítése. Animékből tetszőleges zenére kivágott jeleneteket fűznek össze egyéni ötlet, kreatív képi megjelenítés során.
  • Anime: japán animációs film.
  • Cosplay: A cosplay roleplay rövidítése. Ezt a kifejezést akkor használjuk, amikor az anime-manga rajongók különböző anime-manga karaktereknek öltöznek be, vagy kedvenc együtteseiknek.
  • Gótloli: Gothic Lolita magyarosított elnevezése. Ezzel a jelzővel olyan fiatal, cuki lányokat illetünk, akik viktoriánus kori öltözetben flangálnak a vörös, fekete, illetve más sötét, erős színek világában. Ez kezd lassan divatirányzattá is válni.
  • Manga: japán képregény.
  • Visual Kei: japán eredetű zenei irányzat. A rock, glam rock, gothic rock, metal, punk rock, alternatív rock stílusvonalai fedezhetőek fel benne. A visual kei bandák különös kosztümöket, frizurát, sminket használnak, amivel egyedi stílust teremtenek maguknak. (Wikipédia)
(Visited 123 times, 1 visits today)

One thought on “Sakura Con – 2010. április 24. (élménybeszámoló)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .